47615. lajstromszámú szabadalom • Többirányú szelep

megjelent 191.0. évi január no 13-éu. MAGY. gg^ KIR. SZABADALMI j|Bj| HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 47615. szám. V/e/1. OSZTÁLY. Többirányú szelep. ADERS FERENC KERESKEDŐ BERLINBEN. A bejelentés napja 1909 március hó 31-ike. Jelen találmány tárgya levegő, gáz- vagy folyadéknyomás alatt álló vezetékekhez való többirányú szelep, melynek újdonsága és sajátossága lényegileg abban áll, hogy a nyomás alatt álló csőhálózat valamelyik vezetékének megnyitása alkalmával a nyomóközeg ezen többirányú szelepen halad át és eközben egy hajtóművet hoz mozgásba, mely a szeleptest helyzetét mindaddig változtatja, míg csak ez a hajtóműhöz haladó vagy attól jövő vezetéket el nem zárja, mimellett a megnyitott vezeték egyidejűleg egy másik vezetékkel hozható összeköttetésbe. A nyomóközeg ezen második vezetéken keresztül a szabadba távozhat vagy pedig mint hajtóközeg egy másik hajtóműbe vezethető. Ha ez a másik hajtómű a szeleptestre ható megakasztó szerkezetet alkot, akkor ilymódon a szeleptestnek a kezdőhelyzetbe való visszatérését ugyanazon nyomóközeggel lehet megakadályozni. A mellékelt rajzok a találmány néhány kiviteli alakját tüntetik föl logikai fejlődésük sorrendjében, azonban anélkül, hogy az összes lehetséges kivételeket kimerítenék. A föltüntetett kiviteli alakok jobb megértése céljából föltesszük, hogy a nyomókozeg a többirányú szeleppel összekapcsolt turbinába vezetendő vagy ilyen turbinából jön. A rajz 1. ábrája az első kiviteli alak helytálló szelepházának födelét mutatja, melybe vagy melyből bizonyos számú (például tíz) csővezeték torkol, illetve indul ki. A 2. ábra a szelep mozgó részét, a 3. ábra pedig a másik helytálló födelet mutatja alaprajzban, vagyis a mozgó szeleprész felé néző oldalán. A 4. ábra a teljes szelep első kiviteli alakjának tengelymetszetét tünteti föl. Ha föltesszük, hogy a 0... 9 csövek (1. ábra) tíz, az (a) födélben sugárirányban kiképezett (b) csatornába torkolnak, akkor minden egyes cső nyomóközegét a mozgékony (c) szeleptárcsa (2. ábra) elforgatása által a két (d) és (e) út közül (3. és 4. ábra) tetszőlegesen az egyikbe vagy másikba vezethetjük, különböző időpontokban, ha a (e) mozgékony rész, melyet az alábbiakban rövidség kedvéért mindig «tolattyúnak» fogunk nevezni, a 2. ábrán látható alakban, a helytálló (f) födél pedig a 3. ábrán látható alakban van kiképezve. A (c) tolattyú ekkor egy körívalakú (g) hasítékkal bír, mely egy bizonyos helyen meg van szakítva és amelynek sugara az (f) födél kör-