47209. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázizzófény számára való izzótestek előállítására műselyemből
Megjelent 1909. évi november lió !£9-éii. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 47209. szám II d. OSZTÁLY. Eljárás gázizzófény számára való izzótestek előállítására műselyemből DR BÖHM C. BÍCHARD MAGÁNTUDÓS WILMERSDORFBAN. A bejelentés napja 1909 március hó 1-je. Többször próbálták már a műselymet gázizzófény számára való izzótestek gyártására alkalmazni. E célból a kollodiumoldathoz, mielőtt azt szálakká földolgozták, adták hozzá a szokásos világítósókat; ezen eljárás azonban gyakorlatilag nem vált be. Egy másik eljárás szerint a műselyemből való szövetet impregnálták világítósókkal és szárítás után a nitrátoknak hidrátokká való átalakítása végett alkalikus (ammóniák) fürdőn húzták keresztül, melyet nemsokára hidrogénszuperoxiddal, mint fixáló szerrel helyettesítettek. Miután azonban a hidrogénszuperoxid csak a thoriumot viszi át vízben oldhatatlan alakba és a cernitrátot változatlanul hagyja, ezen nagy hátrányt orgános savaknak vagy ezek sóinak hozzáadása által kerülik el. Végül igyekeztek a műselyemszövet egyszerű impregnálása által a kívánt hatást elérni és pedig egyszer kolloidus thoriumoldatok alkalmazásával, másszor pedig bázisós thoriumsók használatával. Az ilyen oldatok célja könnyen belátható, ha meggondoljak, hogy a fölös salétromsav, amelyet minden normális thoriumitrát tartalmaz, a műselyem anyagára pusztítólag hat. A jelen találmány szintén ezen tapasztalatból indul ki; célja a műselyemből való izzótestek gyártásának lényeges egyszerűsítése és az eddigi eljárásokkal szemben lényeges előnyöket nyújt. Kísérletek arra az eredményre vezettek, hogy a műselyem anyaga nemcsak hogy nem támadtatik meg, hanem tulajdonságai előnyösen befolyásoltatnak, ha a világítósóknak anorgános savakkal való vegyületei helyett azoknak orgános savakkal való vegyületeit alkalmazzuk. Az orgános savak kivétel nélkül gyönge savak és ennek folytán fölöslegben való használatuknál nem roncsolják szét a műselymet, mint a hogy azt pl. a salétromsav teszi. Lehet a thoriumnak orgános savakkal való oldhatatlan sóit is a műselyemből készült izz3harisnyák impreguálására alkalmazni, mert ezek legtöbbnyire már igen kis mennyiségű anorgános sav hozzáadása által föloldatnak. Az anorgános sav ekkor mindig kötött állapotban és nem szabadon lép föl, mert tudvalevőleg az erősebb sav a gyengébbet kiűzi. Ez lényeges, mert, amint fönt említettük, a műselyemből való izzótestek gyártásánál az a fontos, hogy fölös, azaz szabad anorgános sav, különösen salétromsav, mellőztessék. A nehezen oldható orgános thoriumsók oldása, miután komplex vegyületeket képeznek, ammóniák vagy
