47209. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázizzófény számára való izzótestek előállítására műselyemből

ammoniumsók segélyével is foganatosítható. A neutrális citrorasavas thorium például nehezen oldható, míg savanyú sója könnyen oldódik és bepárologtatásnál gumiszerű masszát képez. Mindkét só könnyen oldódik ammóniákban. Van még több olyan orgános thoriumsó, mely mór csekély fölöslegü orgános savban föloldódik; ugyanezeket a tulajdonságokat mutatja sokszor az alkohol is. , Tehát a világítóföldek nehezen oldható orgános vegyületei számára nagyszámú oldószer létezik. A legtöbb esetben nem fogjuk azokat használni, mert a szóban forgó földeknek oldható orgános sói is vannak, melyek előnnyel alkalmazhatók a műselyemből való izzótestek impregnálására. Ismeretes, bogy kollodiumgyapotnak jégecetben való oldatból szénszálakat készítenek elektromos izzólámpák számára és hogy ezen szálak elszenesítés után is rendkívül rugalmasaK és nagy nyújtási szilárdsággal bírnak (1. Weber, Die Kohlenglühfáden, Hannover 1907. 30. és a következő lapok). Az ecetsav egyáltalán előnyös hatást mutat a műselyem anyagára úgy, hogy a világítóföldek acetátjaival impregnált műselyemizzótestek is nagy rugalmassággal és nyújtási szilárdsággal bírnak. Természetes cellulózából való izzótesteknek ecetsavas világítóföldekkel való impregnálását már Auer von Welsbach is ajánlotta ; a gyakorlatban azonban ezt csak egyes esetekben és pedig tudattalanul alkalmazták, amennyiben egyes thoriumgyárak a nyers thoriumot az utolsó folyamatban az acetatmódszer segélyével tisztították és a konc. salétromsavval való bepárologtatásnál csak nehezen tudták az ecetsavat teljesen eltávolítani. Miután az ecetsav nem hatott előnytelenül a cellulózra, ennek folytán nagyobb ecetsavtartalmat is megengedtek. Hogy az ecetátok a műselyemre előnyösen hatnak, azt előbb kisérletek útján kellett megállapítani, melyek azután a legtöbb orgános thoriumsó vizsgálatához vezettek. A teljesség kedvéért még megemlítjük, hogy a 26381/1897. sz. angol szabadalmi leírás szerint az ecetsavkollodiumhoz a közönséges világítósókat adják és ebből szálakat fecskendeznek és pedig amoniákoldatban való fixálásra. Ha a műselyem-izzóharisnyák impregnálására orgános thoriumvegyületeket használunk akkor a csekély cerhozzáadást figyelmen kívül lehet hagyni és azt úgy mint eddig, nitrát alakjában használhatjuk. Az orgános savaknak világítóföldekkel való sóival vagy az orgános és anorgános savaknak világítóföldekkel való sóinak elegyével impregnált szöveteket célszerűen akképen fixáljuk, hogy a szöveteket alkáliákból való fürdőnek tesszük ki, vngy peuig alkalikusan reagáló testek gőzeivel kezeljük azokat. Miután a thoriumnak és a többi ritka földeknek orgános savakkal való vegyületei gyorsan hidrolizálnak, azért ezt a tulajdonságot előnnyel fölhasználhatjuk az impregnált szövetnek hidrogénszuperoxiddal való fixálására. Könnyen belátható, hogy ezen reakció sokkal gyorsabban megy végbe, ha a műselyemszöveteket direkt orgános sókkal impregnáljuk, a helyett, hogy ezeket a hidrogénszuperoxidfürdőbe adnók. A sók megválasztásánál természetesen figyelnüuk kell arra, hogy néhány orgános vegyület a hidrogénszuperoxiddal vagy ammóniákkal való kicsapást megakadályozza (1. Dr. C. Richárd Böhm, Die Darstellung der seltenen Érden, Leipzig, 1905. I. kötet, 43—60. 86. 87—89. és 228. lap). Nem kell külön fölemlítenünk, hogy a ' világítóföldek orgános és anorgános sóinak keverékeit is használhatjuk a műselyemizzótestek impregnálására, mert ekkor mindig el van kerülve az anorgános sav fölöslege; már akkor is kedvező hatást érünk el, ha az anorgános thorium sókhoz direkt orgános savakat vagy ezek sóit adjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás gázizzófény számára való izzótestek előállítására műselyemből, jellemezve azáltal, hogy a szöveteket a világítóföldeknek (pl thórföld, cerföld) orgános savakkal való sóival, vagy a világítóföldeknek orgános és anorgános