47183. lajstromszámú szabadalom • Golyós csapágy

Megjelent 1909. évi november hó 29-én. MAGY. gfev KIR. szabadalmi igbg hivatal SZABADALMI LEÍRÁS 47188. szám. V/e/l. OSZTÁLY. Golyós csapágy. the hess-bright manufacturing company cég philadelphiában. A bejelentés napja 1909 január lió 25-ike A találmány oly golyós csapágyakra vonatkozik, melyek gyűrűsen elrendezett golyósorokból és belső és külső tokelemekből állnak, mimellett ezen tokelemek a megfelelő, egymáshoz viszonyítva elmozgó géprészekre erősíthetők vagy szerelhetők. Az ily typusú golyós csapágyakat egységes csapágyaknak nevezik, megülönböztetésül azon csapágyaktól, melyek az ágyazandó vagy ágyazó gépelemek szerves részét képezik, az egységes csapágyak függetlenül kezelhetők, szállíthatók és szerelhetők, ami a többi csapággyal szemben lényeges kereskedelmi előnyt képez. Az említett typusú csapágyak egy részében a tokrészek golyójáratai úgy vannak alakítva, hogy a golyók elsősorban és főleg a radiális terhelést vagy igénybevételt fogják föl, míg az egységes csapágyak egy más fajtájánál a golyójáratok olyanok, hogy a golyók úgy radiális, mint axiális terhelést foghatnak föl; van végül egy harmadik tipus is, melynél két golyósor szolgál a terhelés fölfogására. A jelen találmány különösen ez utóbb említett csapágytypusra vonatkozik és célja oly szerkezetet létesíteni, melyben a golyók lehetőleg csekély súrlódással és kopással ' legelőnyösebben fogják föl úgy a radiális, mint az axiális terheléseket, mimellett a csapágyfölületek, illetve a golyóutak különösebb gond vagy nehézség nélkül pontosan és egyenletesen készíthetők ki. A találmány tárgya lényegileg oly golyós csapágy, mely külső és belső tokrészekből és ezek közé helyezett két golyósorból áll, melyek az említett tokrészek golyóútjain mozognak, mimellett az egyik tokrész golyútjait két, a golyósorok között fekvő, a forgástengellyel szöget képező lapos fölület képezi, míg a másik tokrész golyóútjai ívelt fölületek, melyeknek ívelése a golyók sugaránál nagyobb sugarú s az ívek központja a megfelelő másik, lapos golyóútra merőleges vonalon fekszik. A golyóutak ezen viszonyos elrendezése folytán a golyóknak a szembenfekvő golyóutakkal való érintkezési pontjai minden golyó egy-egy átmérőjének végein a forgástengellyel szöget képező vonalon fognak feküdni, minek folytán a golyók az ívelt golyóutakon állandóan egy vonal mentén mozognak s a lapos golyóutat is mindig csak egy pontban érintik, mimellett a lapos golyóutak minden helyzetben lehetővé teszik, hogy a golyók a külső tok golyóútján a legkedvezőbb hely-