47156. lajstromszámú szabadalom • Négyütemű explóziós mótor

Megjelent 1909. évi november lió 27-én. MAGY. szabadalmi KIR. hivatal SZABADALMI LEIRAS 47156 szám. V/d/8. OSZTÁLY. Négyütemű explóziós mótor. ember béla nyug. pénzügyi titkár győrött A bejelentés- napja 1908 julius hó 13-ika. Jelen találmány tárgya négyütemű ex­plóziós mótor, melynek jellemzője az. hogy a dugattyú a négy ütemnek, nevezetesen: 1. a robbanóanyag beszívását, továbbá 2. a beszívott robbanóanyag komprimálását léte­sítő, valamint 3. a. robbanás által létesített, és végül 4. az égéstei-mékek kiszorítását végző löketnek — megfelelően más és más utat ír le; miáltal módot nyújt arra, hogy a robbanás által létesített löket végén a henger belsejébe hűtővíz vezettessék, vala­mint arra is, hogy a negyedik ütem alatt úgy a robbanásból származó égéstermékek, mint a hengerbe beföcskendezett hűtővíz­ből keletkezett gőzök a hengerből tökéle­tesen eltávolíttassanak. A robbanóanyag beszívására szolgáló lö­ketnél a dugattyú egyik holtpontja a hen­gerfenék közvetlen közelében \an, ami az előző löketből származó égéstermékek és más gáz vagy gőznemű anyagok teljes ki­szorítását biztosítja; míg a második holt­pont. miként az összes explóziós motorok­nál, az elsőtől oly távolságban van, amilyen hosszú a főtengely forgattyúkarjának két­szerese. A második, a beszívott robbanóanyag komprimálására szolgáló löket rövidebb az elsőnél úgy, hogy a dugattyúnak a kom-I presszió végén elfoglalt helyzete (holtpontja) nem esik össze annak a beömlés kezdetén elfoglalt helyzetével (holtpontjával); ezen löket hossza annyival rövidebb a szívó­löket hosszánál, amennyit a kompresszió­tér hossza kitesz. A harmadik, a meggyújtott robbanóanyag expanziójából származó, azaz a tulajdon­képeni munkalöket az elsővel azonos hosz­szúságú, de mert a kompresszió holtpont­jából indul ki, annak második holtpontja a szívólöket holtpontjánál a hengerfenéktől annyival távolabb van, amennyit a kom­pressziótér hossza kitesz. Végül a negyedik, az égéstermékek ki­szorítására szolgáló löket, a leghosszabb és a raost megállapított holtponttól a henger­fenékig terjed. Ezen egyenlőtlen hosszúságú, négy löket alatt azonban a főtengely és forgattyúja az ismert négy fél fordulatot végzi, mintha a löketek hossza egészen egyenlő volna. A dugattyú munkalöketének vége felé, a hengernek azon részén, melyet csak a munkalöket végén ér el és halad túl al­kalmas szelepekkel zárt nyílásokat tesz szabaddá és pedig egy vagy több égés­kipuffogó nyílást és egy hűtővíz beföcs­kendezésére szolgáló nyílást. A hengernek

Next

/
Thumbnails
Contents