47044. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kohósítható briketteknek torokporból, ércporból és finom ércszemcsékből való gyártásánál alkalmazandó nagyolvasztósalakból álló kötőanyag előállítására

Megjelent, 1909. évi november hó 17-én. ívlAGY. SZABADALMI KIK. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 47044. szám. Xlí/d. OSZTÁLY. Eljárás kohósítható briketteknek torokporból, ércporból vagy finom ércszemcsékből való gyártásánál alkalmazandó nagyolvasztósalakból álló kötőanyag előállítására. LESSING VILMOS KERESKEDŐ TROISDORFBAN. A bejelentés napja 1908 november hó 7-ike. Ismeretesek a poralakú vasérceknek és efféléknek őrölt nagyolvasztó-salak segélyével oly módon való megkötése, hogy a poralakú vastartalmú ércek, vasmaradékok és effélék őrölt nagyolvasztó salakkal kevertetnek össze timföld, vagy mész és timföld hozzáadása mellett, azután pedig megnedvesítés által általában cementnek nevezett masszákká alakíttatnak át. Az ilyen masszák azonban helytelenül neveztetnek cementnek, mivel ezek csak cement-nyersanyagnak tekinthetők, melynél a kész cement kötőereje tudvalevőleg még hiányzik. Ezen kötőerő csak a keveréknek kemencében való égetése és az égetésnél kapott tégláknak erre következő megőrlése folytán jön létre. A tapasztalás még az is mutatta, hogy a fönt megadott vagy hasonló nyersanyag-keverékekből sajtolás útján előállított ércbrikettek még annyira sem állnak össze, hogy a raktárhelyiségből a nagyolvasztóig szállíthatók legyenek. Azonban még ha sikerül is az ilyen briketteket egész állapotban a nagyolvasztóba vinni, a brikettek a nagyolvasztó fölső öveiben fejlődő gőzök és gázok, valamint a befúvott forró levegő hatása alatt porrá esnek szét és a fúvógép nyomása ezt a port, mielőtt még az olvasztó-övbe érkeznék, a nagyolvasztóból ismét kifújja úgy, hogy a porban lévő vasat nem lehet kohósítani. Ennélfogva megkísérelték a nagyolvasztó salakját a kohósítható brikettek sajtolása előtt nagyfeszültségű gőzzel föltárni és mész és agyag hozzáadása nélkül a vastartalmú anyagokkal összekeverni. Ilymódon a salak kötőereje némileg javult ugyan, de még mindig nem abban a mértékben, amennyire az ilyen brikettek kohósításához okvetlenül szükséges volna, mert a tapasztalás szerint még ezen brikettek is szétesnek a nagyolvasztóban az olvadási folyamat megindulása előtt és a kemencéből poralakban kifúvatnak. Jelen találmány szerint a briketteknek torokporból, ércporból vagy finom ércszemcsékből való előállításánál kötőanyag gyanánt olyan nagyolvasztó-salakot használunk, melyet előzőleg levegő, gáz vagy gőz jelenlétében megfelelő anyagok, mint mész, agyag, márga és hasonlók hozzáadása mellett, vagy ilyenek nélkül szétporlasztottunk. Mint a kísérletek mutatták, legjobban bevált az a salak, mely a 162614. számú német szabadalmi leírásban ismertetett készülékkel porlasztatott szét. Azonban a nagyolvasztó salak-