47044. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kohósítható briketteknek torokporból, ércporból és finom ércszemcsékből való gyártásánál alkalmazandó nagyolvasztósalakból álló kötőanyag előállítására

jának szétporlasztását gőz-, gáz- vagy lég­árammal közvetlenül is végezhetjük, ahol ezen áram poralakú adalékanyagokat, pl. meszet vihet magával. Az egyik vagy másik módon porrá ala­kított nagyolvasztó-salakot alkalmas, vagyis a salak kötőképességét fokozó adalékanya­gokkal, mint mésszel, vagy pedig, ha a salak már természettől fogva elegendő kötő­képességgel bír, illetve, ha kötőképességét már a porlasztás alkalmával hozzáadott anyagok eléggé fokozták, ilyen adalék­anyagok nélkül finomra őröljük és az így kapott lisztet az ércekkel, vasmaradékokkal, torokporral stb. bensően összekeverjük, mire a keveréket magában véve ismert módon, megfelelő nyomás alatt brikettekké sajtoljuk. Az igy kapott brikettek minden további kezelés nélkül szabad levegőn 2—3 hét alatt annyira megszáradnak, hogy szállítha­tók és sikeresen kohósíthatók. A találmány­beli eljárással tehát az ismert érebrikette­zési eljárásokkal szemben a brikettek na­gyobb szilárdsága mellett, még azt is el­érjük, hogy a nagyolvasztó salakját megőrlés előtt sem gőznyomás alatt föltárni, sem pedig valami módon megszárítani nem kell. Azonkívül a kész briketteket sem szükséges megkeményedés céljából gőznyomásnak ki­tenni. Jelen eljárás tehát az eddigieknél gazdaságosabb, mivel nem igényel költséges és fáradságos műveleteket. Mindezen előnyök, különösen pedig a meg­őrölt salak nagyobb kötőképessége és a kész briketteknek ebből eredő, nagyobb szilárd­sága arra vezethetők vissza, hogy az izzó­í oly ós állapotban lévő nagyolvasztó-salaknak levegő jelenlétében való szétporlasztása alkalmával a salakban lévő kén legnagyobb része kéndioxyd vagy kénhydrogén, vagy pedig egyszerre mindkét vegyület alakjában kiválik, tehát a kén az igy kapott cement kötőképességét többé nem csökkentheti. Ha a salakot adalék-anyagokkal együtt porlaszt­juk szét, úgy porlasztás közben olyanforma zsugorodási folyamat megy végbe, mint a cementégető kemencékben, mely folyamatot a kénnek kéndioxyddá való elégése, illetve a képződő kénhydrogén elégése jelentéke­nyen támogatja úgy, hogy a kapott termék kötőképessége a jobb portlandcementek kötő­képességével legalább is egyenlő. Azonban az így kapott cement a brikettezés céljainak a portlandcementnél sokkal jobban megfelel, mivel alkalmazása a brikettezési eljárás költségeit lényegesen csökkenti, továbbá pedig ebből kisebb mennyiségek is elegen­dők kötőanyagul, mivel az ezzel előállított brikettek a nagyolvasztó gázait jobban átbocsátják és végül, mert az alkalmazott kötőanyag vegyi összetétele és belső szer­kezete folytán, a nagyolvasztó eredeti töl­tésének jobban megfelel, mint az eddigi kötőanyagok bármelyike. Ez irányban végzett további kísérletekből kitűnt, hogy ezen kötőanyagot, alkalikus vagy földalkalikus sók hozzáadása és ezek­nek a salaktéglákkal való összeőrlése vagy a liszthez való keverése által még jelenté­kenyen megjavíthatjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás kohósítható briketteknek torok­porból, ércporból vagy finom ércszem­csékből való gyártásánál alkalmazandó, nagyolvasztó-salakból álló kötőanyag előállítására, jellemezve azáltal, hogy a nagyolvasztó-salakot esetleg alkalmas adalékanyagok, mint mész, agyag, márga és hasonlók hozzáadása mellett, levegő, gáz vagy gőz jelenlétében szétporlaszt­juk, mire a szétporiasztott nagyolvasztó­salakot, esetleg további, a kötőkepessé­get fokozó adalékanyaggal, mint mésszel, keverve megőröljük. 2. Az igénypont szerinti eljárás kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a nagy­olvasztó-salakot poralaku adalék anya­got, mint meszet tartalmazó lég-, gáz­vagy gőzáram segélyével porlasztjuk szét. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a meg­őrölt kötőanyaghoz finomra őrölt alka­likus vagy földalkalikus sókat keverünk, illetve a kötőanyagot alkalikus vagy földalkalikus sókkal őröljük össze. Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten.

Next

/
Thumbnails
Contents