46813. lajstromszámú szabadalom • Hydraulikus kalapács, melynek hengerében üres tér képződése meg van akadályozva

föltüntetett, a henger fölső tere és az (f) i cső között levő (i) összekötő cső. A szélkazánnak nyomását, mely a kos szabad esése ellen hat, a dugattyú fölső fölületére ható nyomás győzi le. Ha a szélkazán nyo- i mását elegendő nagynak és a dugattyúrudat elegendő vastagnak választjuk, akkor ezen nyomás, különösen gyorsan járó kalapácsoknál, még arra használható föl, hogy a kosnak lefelé való mozgását gyorsítsuk, (h) ismét a visszavezető cső, úgy mint a 2. ábrán látható foganatosítási alaknál, mely az elhasznált vizet a visszfolyási tartályhoz visszavezeti. Hogy a szélkazán nyomását megközelítőleg állandónak, illetve bizonyos határok között ingadozónak megtartsuk, oly berendezés van alkalmazva, mely a víznek a (h) csőbe való lefolyását, tehát a vízállást és ezzel együtt a szélkazán nyomását is szabályozza. A 3. ábra szerint ezen szabályozás példaképen a (k) úszó segélyével történik, mely a legalacsonyabb vízállásnál a (h) csövön elrendezett (1) záró szerkezetet előbb fojtja és azután teljesen elzárja, majd a vízállás emelkedése alkalmával, tehát a kalapácshengerből jövő víznek a szélkazánba való belépésénél ismét nyitja úgy, hogy a szélkazánba lépő víz a visszfolyási tartályba lefolyhat. A í. ábrán példaképen föltüntetett foganatosítási alak a 3. ábrán látható foganatosítási alaktól lényegében csak azáltal különbözik, hogy a (g) szélkazán nem a henger fölött, hanem a henger mellett van elrendezve és hogy az (f) lefolyatócső, a 2. ábráéhoz hasonlóan az (i) cső segélyével a henger fölső terével van összekötve. A szélkazán nyomását és vízállását itt azáltal érjük el, hogy a (h) visszvezető cső nem közvetlenül a szélkazánnal, hanem a függélyes (m) cső fölső végével van összekötve. Ezen függélyes cső magassága úgy van megválasztva, hogy az abban levő vízoszlop á szélkazán kivánt nyomásának megfeleljen. Minthogy az (m) cső a szélkazánban levő vízállás és nyomás emelkedését a rendes mértéken túl nem engedi meg azért a szélkazánba lépő elhasznált víz nyomban a füg-i gélyes csövön át a (h) visszvezeíő csőbe folyik le. Nagy esési sebességgel bíró kalapácsnál a szélkazán nyomása, ha csak nem akarjuk j aránylag igen nagynak választani, nem egészen elegendő arra, hogy az üres tér képződését a hengerben megakadályozzuk, illetve hogy a hengerből kilépő víz mozgásiránya a (d) szabályozó szerkezet átállítása előtt megfordíttassék és ezzel együtt az üres tér idejében újból megtöltessék. Hogy azonban az üres térnek újból való megtöltését ilyen esetekben is elérjük, a dugattyúban, mint a 2. ábrán jelezve van, az (n) visszacsapó szelep van elrendezve, mely a henger fölső teréből az alsó terébe vizet bocsát, amint ezen utóbbi térben üres tér állott elő. Az (n) visszacsapó szelep igen kicsiny lehet, mert a dugattyú fölött levő víz már saját tehetetlenségénél fogva is a szelepen áthaladni törekszik. Az üres tér kitöltése és a nyomó víznek a hengerbe való belépése után az (n) szelep ismét önműködően záródik. Az (n) szelep, mint a 3. ábrán látható, a hengeren kívül külön (o) vezetékben is lehet elrendezve. Az üres tér újból való megtöltéséhez szükséges vizet, mint az 5. ábrán látható, nemcsak a lefolyató vezetékből, hanem külön (p) víztartályból is vehetjük. A víznek átlépését szabályozó (n) visszacsapó szelep a beállítható (q) csavarrúgó vagy más eféle segélyével zárva tartható, minek folytán a víz a (p) tartályból az (a) hengerbe csak akkor juthat, ha ezen utóbbiban üres tér áll elő. Magától értetődik, hogy a tartályból kiömlő víz friss víz bevezetése által újból pótlandó, ami tetszőleges módon esz közölhető. Ezen külön víztartály az 5. ábra szerint természetesen oly esetekben is alkalmazható, midőn a henger fölső tere úgy, mint az 1. ábránál, nincsen az (f) lefolyató vezetékkel összekötve. Az 1. ábrán látható foganatosítási alaknál az (n) visszacsapó szeleppel ellátott, a 3. ábrán föltüntetett (o) vezetéket is elrendezhetjük, melynek fölső vége az (f) lefo-