46813. lajstromszámú szabadalom • Hydraulikus kalapács, melynek hengerében üres tér képződése meg van akadályozva

_ 4 — lyató csőhöz vagy a (g) szélkazán lábához van kapcsolva. További foganatosítási alak azáltal keletkezik, ha mint a 6. ábrán látható a dugattyúrúd a dugattyún túl fölfelé meg van hosszabbítva és a dugattyúrúd a henger fölső végén fömszelencén van átvezetve úgy, hogy a (b) dugattyú fölső és alsó nyomó fölülete egyenlők. A henger fölső tere ekkor a kos leesése alkalmával csak a henger alsó teréből kiszorított vizet veszi föl, melyet azután a dugattyú a legközelebbi emelkedés alkalmával a lefolyató csőbe, illetve a szélkazánba nyom. Minthogy ezen esetben a henger alsó teréből kiszorított vízmennyiség a henger fölső tere által fölvett vízmennyiséggel egyenlő, a szabályozás olyan is lehet, hogy esés közben a hengernek két tere egymással összeköttetésben áll, mindkettőt azonban a lefolyató cső zárja el, minek folytán a kos leesése alkalmával a szívó-nyomó fölület és a dugattyú fölső fölülete között kilépő víz körül zárva van és a kos lecsapásakor nyugalomba hozatik. Ilyen foganatosítási alak a 7. ábrán látható. A (dl) szabályozó szerkezet segélyével a henger fölső és alsó tere összeköttetésbe hozatik, minek következtében leesés alkalmával a kos a vizet a henger alsó teréből a fölsőbe nyomja. Minthogy a víz eközben egy helyen sem távozhat, mert szorosan be van zárva, a dugattyú alatt a hengerben, még a legnagyobb esési sebesség mellett sem képződhetik üres tér. A kos lecsapása alkalmával eszközlendő átkormányzás folytán az (i) cső a (h) visszvezető csővel köttetik össze; az (e) csövön a nyomóvíz a hengerbe lép és a kost ismét fölemeli, miközben a leesés alkalmával a henger fölső terébe lépő víz a (h) visszavezetőesőbe szoríttatik. A henger két tere számára való (dl) kormányzó szerkezet természetesen tetszőleges más is lehet, pl. olyan, mint a 8. és 9. ábrákon látható. A 7. és 8. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál az (i) cső a hengernek úgy alsó terével, mint a (h) visszvezető csővel fölváltva van a -(dl) kormányzó szerkezet segélyével összekötve, ellenben a 9. ábrán a (dl) kormányzó szerkezet az (i) csövet csakis a henger alsó terével köti össze, míg a víznek a henger fölső teréből a (h) visszvezetékbe való lefolyatása külön (r) visszacsapó szelep segélyével kormányoztatik, melyet a dugattyú is helyettesíthet. Az (r) szelepet rúgó vagy más eféle segélyével annyira meg kell terhelnünk, hogy a kos leesése közben és a henger alsó teréből a fölsőbe áramló víznek rákövetkező nyugalomba jövetelénél a szelep meg ne nyittassék, hanem csakis a kormányzás után, amikor tehát az (i) cső a henger alsó terétől el van zárva és a kos fölemeltetik, nyissa meg a henger fölső teréből kiszorított víz, mely azután a (h) visszvezetékbe léphet. Mint már említettük, a szélkazán nyomása és a dugattyúrúd átmérője a 3. és 4. ábrákon látható foganatosítási alakok szerint oly nagynak választható, hogy ezáltal a kosnak lefelé való mozgása gyorsíttatik. Ilyen foganatosítási alak, mely különösen gyorsan járó kalapácsok számára alkalmas, a 10 ábrán van föltüntetve. Emellett a (g) szélkazán nyomása a dugattyú fölső és alsó fölületének különbsége folytán a (c) kos lefelé való mozgását gyorsítja. A 11. ábrán a 9. ábrán bemutatott változat elve szerint szerkesztett foganatosítási alak látható, mely fölfelé meghosszabbított dugattyúrúddal ellátott, gyorsan járó kalapácsok számára alkalmas. Ennél a visszvezetékbe iktatott szélkazán nyomása a dugattyúrúd meghosszabbítása folytán a kos lefelé való mozgását gyorsítja. Ezen szélkazán helyett oly szélkazánt is lehet elrendezni, mely a visszvezetéktől független. Ekkor a (h) cső nincsen a szélkazánhoz kapcsolva, hanem közvetlenül a visszfolyási tartályhoz vezet, mint ez szakadozott vonalakkal van föltüntetve és az (r) szelep és szélkazán között levő (s) összekötő csatorna teljesen el is maradhat. Magától értetődik, hogy ezen berendezések a bemutatott foganatosítási alaktól eltérő tetszőleges más módon is képezhetők ki, pl. az (a) henger mozgathatóan, a dugattyúrúd pedig helytállóan lehet elren-