46779. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági zár haránt szakállú kulccsal

Megjelent 1909. évi október Jbtó 35 -én. MAGY. SZABADALMI K1R. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 46779. szám. Vlll/d. OSZTÁI.YBiztonsági zár harántszakállú kulccsal. MÜLLER KÁROLY ÁGOSTON MAGÁNZÓ KASSEL/M

WITZENHAUSENBEN. A bejelentés napja 1908 október hó 31-ike. Jelen találmány harántszakállú kulcsra vonatkozik, mely különösen oly zárakhoz alkalmas, melyeknél a sárcsap vagy hasonló forgása egy retesztestben ülő akasztékok által akadályoz tátik meg, amennyiben a kulcs lehetővé teszi, hogy az akasztékok tetszés szerint csoportokban legyenek elrendezve és a zár nyitásánál a kulcslyuk mögé kerüljenek, miáltal a zár a betörés stb. ellen nagyobb biztonsággal bír. A mellékelt rajzon az ehhez az új kulcshoz tartozó biztonsági zár és a kulcsnak különböző kiviteli alakjai vannak föltüntetve. Az 1. ábra a zárnak a kulcslyukoldal felőli nézete. A 2. és 3. ábra a zár keresztmetszete zárt, illetve nyitott állapotban, mimellett a kulcs a zárba van illesztve. A A 4. ábra a 2. ábra 1—1 vonala szerinti metszete. Az 5. ábra a rajzolt zárba illő kulcs három nézete. A 6. ábra az új kulcsnak két további kiviteli alakját két-két nézetben mutatja. A két csoportban sugárirányban elrendezett ékalakú (z) akasztékok a zár tengelyéhez szimmetrikusan fekszenek és a zár középpontja felé fordított (a) végükön, — melyek egy válaszfal által a zár többi részétől teljesen el vannak választva, — oly módon vannak alakítva, hogy a kulcsnak lépcsőzetes (x) harántszakálla a zár nyitását és az (f) retesznek az akasztékokkal .együttes elforgatását, valamint az akasztékoknak a kulcsszakállal együtt a kulcslyuktól való elforgatását létesítheti. A (z) akasztékok a záróhelyzetben (d) szélük, valamint a különleges (e) akasztéktuskók segélyével megakadályozzák, hogy az (f) retesz a megfelelő (o és p) mélyítétésekkel ellátott két (g), illetve (h) tokfalhoz képest elforogjon, miáltal az akasztékok a zárt zárva tartják. Az (x) kulcs bedugásánál a (z) akasztékok és az (e) akasztéktuskók, a kis (i és k) tekercsrugók nyomóhatásával ellentétesen, a kulcs bevezetőmozgásának irányában eltolatnak úgy, hogy a (z) akasztékoknak az eddig a hengeres (f) retesz homlokfölületei felé nyúló (d) zárószéle, valamint az akasztékok (e) tuskói a retesztestbe be-, ill. abból kilépnek és így ezután nem gátolják, hogy a retesztest a tokban a kulcs által elforgatható legyen. A (z) akasztókok (z) alakja folytán, — mely akasztékoknak csak legkeskenyebb