46779. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági zár haránt szakállú kulccsal

- 2 — része érintkezik (x) kulcsszakállal és csak ez a része hozzáférhető a kulcslyukból-, a zár többi részei a kulcslyuk felőli (g) fal által teljesen elzáratnak, miért is a zár minden feszítési kísérlet stb. ellen sokkal biztosabb. Ha álkulcs alkalmaztatok, mely az egyik vagy másik (z) akasztékot a kulcs bevezetőmozgásának irányában az (f) retesztesthez képest túlságosan eltolná, akkor a (z) akasztékok (1 és m) szélei a tok (h) falára záróan hatnak és így az (f) retesz forgását megakadályozzuk, mely retesz tehát a nyitásnál és zárásnál kétszeresen biztosíttatik a hivatatlan forgatás ellen. Minthogy az (e) akasztektuskók ö'nmaguk- í ban szabadon eltolhatók, ennélfogva azok még a 3. ábra szerinti nyitott helyzeten túl is záróhatást fejthetnek ki, ha például álkulcs használatánál egy (z) akaszték tengelyirányban túlságosan eltolatik, mert ebben az esetben az esetleg túlságosan eltolt (z) akaszték (m) széle két, a bezárt harmadik (e) tuskóval szomszédos (e) tuskó közé tolatik, a harmadik hozzátartozó akasztéktuskót a hozzáfekvő tuskókon túl kinyomja és így két (e) tuskó között lévő lépcsőzésbe akadva a forgásban megakadályozza. Annak a tengelyirányú útnak, amelyen a (z) akasztékok az (f) retesz zárt helyzetéből a nyitott helyzetbe tolatnak, nem kell pontosan megfelelnie a kulcsszakáll lépcsőzéseinek, hanem tetszés szerinti lehet úgy, hogy pl. egyes akasztékok a helyes kulcs által tengelyirányban el sem tolatnak. Természetesen épp így a (g és h) tokfalaknak az akasztékok egész forgás útján körívalakban elrendezett mélyített ütközői is tetszés szerinti és különböző mélyek és a retesz forgatásánál az akasztékok által megteendő egész útra azért terjednek ki, hogy az akasztékok még a retesznek álkulccsal való forgatása alatt is utólagosan záróan becsattanhatnak és a reteszt fogva tarthassák. j A tokban a kulcs bedugása után határtalanul forgatható (f) retesznek nyitott és zárt helyzetét egy vagy több a retesztestben hosszirányban eltolható, rugalmas (n) pecek jelzi, melyek a (h) tokfal (v) hornya 1 fölött csúszva a horonyba becsattannak, azonban legömbölyített fejük segélj ével a horonyból ismét kiléphetnek, mely folyamat hallható és a kulcsszáron könnyen érezhető. A (t) kulcsszáron az (r) keresztdarab segélyével megerősített (x) szakállnak az (f) reteszben eltolhatóan ülő (z) akasztékokba való kapaszkodása által, a csavarmenetes (s) szárral ellátott (f) reteszbe kapcsolódó kulcsszár tehát forgatásánál közvetlenül a föl nem tüntetett, az (s) szárról mozgatott reteszsinek zárószerkezetét működteti, mely reteszsinek például a fönt leírt zárral ellátott ajtón vannak elrendezve. Magától értetődik, hogy az esetben, ha szár az (r) keresztdarab az (x) szakállal együtt a (t) száron forgatható, akkor a zár bökőzár gyanánt is kiképezhető. Ezenkívül még a (t) kulcsszár közvetlenül az (f) retesszel oldható kapcsolatba kerülhet úgy, hogy a (t) száron lazán forgatható (x) szakáll csak bökésre és a (t) szár csak az (f) retesz elforgatására szolgál. A (z) akasztékoknak az (x) kulcsszakállhoz illő ütközői és maguk az ütközők is a választott számuk és alakjuk által, — akár szimmetrikus, átmérőirányú, egyoldalú, sokszögű stb. is ez, valamint (t) kulcsszárnak az (r) keresztdarabhoz és az (x) szakállhoz képest választott alakja és megfelelő viszonylagos helyzetbe általi és pedig akár a rendszer közepén, akár tetszés szerint oldalt fekszik a szár, tetszés szerinti más kulcsalakok is lehetségesek, mint ezt a 6. ábra hét kiviteli példákban mutatja. Ezen különböző kulcsalakok, melyek az akasztékok legkülönbözőbb elrendezését teszik lehetővé és megfordítva, az álkulcsoknak sikeres használata ellen további biztosítékot nyújtanak, ami az új zár biztonságát lényegesen növeli. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Biztonsági zárhoz való kulcs, jellemezve azáltal, hogy az akasztékok működtetésére szolgáló (x) szakállrészei a kulcs homlokvégét képezik és a (t) kulcsszár-