46764. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hallható jelek adására mótorjárművekhez

- 2 — ványa a (3) fékező fejbe van betolva. A kocsi a fogantyúnak a föltüntetett 0 állás­ból az I üzemfék-, illetve II vészfék-jelzések felé vízszintes síkban történő elforgatása által ismert módon befékeztetik. A fogantyú testébe (4) rovaték van vágva, mely a fogan­tyú eltolásánál a 0, I és II jelzéseket viselő (5) gyűrűn csúszik. A rovaték rendeltetése, hogy a fogantyúnak a fékező fejben való elfordulását megakadályozza. Az (5) gyűrű alatt vele párhuzamosan a helytálló (7) csapágyak körül elforgatható és a fékező fejet övező (6) patkó van elrendezve, mely önsúlyánál fogva az alább leírt (9) szelep (29) rúdjának szabad (8) végére fekszik. A (9) szelep a sűrített levegőt befogadó térrel (10) vezeték útján közlekedő (11) tok­ba van beépítve. A szelep fölött lévő tér­ből (12) csővezeték vezet egy ismert szer­kezetű (13) légturbinához, melynek (14) ten­gelyén (15) szárnyas bütyök van fölékelve, mely forgásánál a (16) rugalmas lemezt működteti; ez a lemez vonalkázottan raj­zolt helyzetéből visszapattanva a (17) csöngő­ütőt a (18) csöngőharanghoz veri. A működtető fogantyú két (19, 20) rész­ből áll, melyek közül a tulajdonképeni (2) fogantyúval mereven összekötött (20) rész (21) csap körül lefelé forgatható. A (20) ré­szen lefele nyúló (22) emeltyű van elren­dezve, melyhez másik végéhez a (19) rész­hez erősített (23) rúgó támaszkodik. Az (1) nyúlvány belső oldalán fölfelé álló (24) bütyök, a fékező fejnek az (1) nyúlvány­befogadására szolgáló (25) hasítékában pedig a II vészfékjelzés fölött (26) kimetszés van elrendezve úgy, hogy (1) nyúlványt csakis ezen a helyen lehet a fékező fejbe betolni, illetőleg abból kihúzni. Ez egyrészt azért szükséges, hogy a kocsi ily esetekben mindenkor befékezett állapot­ban legyen, másrészt pedig, hogy a kocsi­vezető a fogantyú betolásánál meggyőződ­jék a légfék kifogástalan működéséről. A (24) bütyöknek az a rendeltetése, hogy a fogantyú (1) nyúlványának a (3) fékező fejből való kicsúszását megakadályozza, ami azáltal történik, hogy a bütyök a fékező fej belső falához fekszik. A berendezés működési módja az 1. áb­rán föltüntetett kiviteli alaknál a következő: Fékezéskor a fogantyút vízszintes síkban 0 semleges helyzetéből elforgatjuk I üzem­fék-, illetve II vészfékjelzésig. Ekkor a (22) emelyű a (6) patkó fölött elmozog és ezt nem érinti. Csöngetéskor a fogantyú (2) fogóját és evvel együtt (20) részt (21) csapja körül leszorítjuk. Ekkor a (22) emeltyű leszo­rítja a (6) patkót, mely viszont nyitja a (9) szelepet úgy, hogy a sűrített levegő a (12) csővezetéken át a (13) turbinába jut és ezt forgásba hozza. A turbina a (14) ten­gelyre ékelt (15) szárnyas bütyköt is forgásba hozza, amiáltal a rugalmas (16) lemez időnként vonalkázottan föltüntetett helyzetébe jut úgy, hogy a lemez szabaddá válásánál a (17) ütőkari; a (18) csöngőhöz veri. Fékezés- és csöngetéskora fogantyút egy­idejűleg fogójánál leszorítjuk és vízszintes síkban az (5) gyűrű mentén elforgatjuk az 1 illetve II fékjelzések felé. A berendezés úgy van kiképezve, hogy az esetben, ha a sűrített levegő a szolgá­latot fölmondaná, a meglevő csöngőt és ütőkart lehessen használni. A 2. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a (12) vezetékből jövő sűrített levegő a lég­turbina helyett egy a (27) ütőkart villasze­rűén körülfogó (28) dugattyút, légkalapácsot vagy más effélét ide-oda mozgat, mimellett az ütőkart a berendezéstől függően, az eddig szokásos módon kézzel vagy lábbal is működtethetjük. A berendezés azonkívül az ismert homok­szóró szerkezettel is kombinálható. Ez eset­ben a homokszóró szerkézetet működtető szelep rézsútosan meggörbített, beállítható rúdját a megtört fogantyú útjába hozzuk és pedig úgy, hogy ez a rúd az I és II fékjelzések közé kerüljön. Ha már most a fogantyút vízszintes irányban elforgatjuk, a fogantyú beleütközik a rúgóhatás alatt álló rúdba, illetőleg ráfekszik ennek rézsútos részére és ezáltal nyitja a homokszórót működtető szelepet. A fogantyú visszafelé vitelénél a homokszóró szelepe ismét elzá-

Next

/
Thumbnails
Contents