46525. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés világító- és fűtőgáznak kőolajból való előállítására

bíró telepeknél, sőt egyes lángoknál (pl. szállítható lámpáknál) is alkalmazható, minthogy itt az egész eljárás a nyersanyag betöltéséből, a telep üzembehelyezéséből és üzemen kívül való helyezéséből áll, vagy erre szorítkozik és az előállítás különben teljesen önműködőlég megy végbe. A gáz előállítási céljából a megfelelő fajsúlyú kőolaj a levegővel egyidejűleg a gázelőállítóba vezettetik, ahol adott esetben, melegbevezetés folytán elgázosodik. A nyert termékbe azonkívül annyi levegőt vezetünk, hogy egy térfogatrész elgázosított kőolajra négy térfogatrész levegő essék. Ezáltal közönséges hőmérsékletnél az elgázosított kőolaj lecsapódása meg van akadályozva úgy, hogy az ily módon nyert gáz gazometerben összegyűjthető és innen a szükséghez képest kivezethető. A hideg úton való előállításnál elgázosítókónt egy porlasztó készülék szolgál, melyben levegő hozzávetése mellett a 0.64 fajsúlyú kőolaj elgázosíttatik, mely további levegőhozzávetés mellett a gőztartányban összegyűjtetik. Ha a 0.885 fajsúlyú kőolajat meleg úton kívánják elgázosítani, akkor egy speciális berendezésű (A) elgázosítót alkalmazunk. (1. ábra). Ez (lásd még az 5. ábrát) áll az (I) lemez által két részre osztott (2) edényből, melynek fölső (3) kamrája elgázosítóés alsó (4) kamrája fűtőkamraként van kiképezve. A fűtőkamrába az a fűtőgáz vezetésére szolgáló (5) fűtőcső torkollik, melynek (6) nyílásain beömlő levegővel a fűtőgáz elég. A (7) csövön eltávozó égéstermékek kihasználás végett (8) meleglevegőmótorba (1. ábra) vezethetők. Ezen mótor a kőolajnak és a levegőnek az elgázosítóba szállító (9), illetőleg (10) szivattyúk hajtására szolgál. A (4) kamrában előállított láng az (1) lemezt izzásba hozza úgy, hogy az erre a (II) csövön átvezetett kőolaj elgázosíttatik. A (3) elgázosítókamra (12) mozgatható kupakkal vagy haranggal van lezárva, mely tú ságos nagy gázfejlődésénél fölemelkedik és a (13, 14, 15) emelőszerkezet révén az (5) fűtőcsőbe vezető (17) csőnek csapját befolyásolja és a tüzelőanyag mennyiséget csökkenti. Ezáltal az elgázosítás meglassúl úgy, hogy a harang sülyedni fog, miáltal a tüzelőanyag ismét nagyobb mértékben fog hozzávezettetni. A (18) szabályozó csavar által a tüzelőanyag bevezetésének fojtása szabályozható. Az előállított gáz a (19) csövön át a (B) gáztartóba (1. ábra) áramlik, ahova a még szükséges levegőmennyiség bevezethető. A gázt egy gázmosón át ugyanezen úton vezethetjük a gáztartányba. Amint már említettük, a hideg úton való elgázosításnál a leírt elgázosító helyébe porlasztó (karborátor) lép. Minthogy ez esetben nem állanak égéstermékek rendelkezésünkre, mellyel motort hajthatnánk; a szivattyúk hajtására külön meleglevegő motort alkalmazunk, vagy ennek helyébe fölhúzható rúgó, vagy súly által hajtott mótor léphet. A kőolaj az elgázosítóba (hideg úton való előállításnál a karburátorba) határozott menynyiségekben adagoltatik, amihez egy külön (C) elosztó szerkezet (1. ábra) szolgál. Ez áll (lásd még 2. ábrát) az alul tölcséralakúan kiképezett (20) tartányból, melynek (21) elvezetőcsövében (22) és (23) mérőedények, valamint (24, 25) és (26) elosztócsapok vannak elrendezve. A mérőedények az elgázosítóba határozott időszakokban bevezetendő kőolajmennyiségek meghatározására szolgálnak. Ezen berendezés működésmódja a következő: A (24) és (26) csapok nyitva vannak, a (25) csap zárva. A kőolaj a (20) tartányból a (22) mérőedénybe jut, míg a (23) mérőedényben lévő kőolajat a (9) szivattyú az elgázosítóba szállítja. A szivatytyúnak bizonyos számú lökete után a (27) emelőrendszer a következőkben leírandó módon állítja el a csapokat: A (24) és (26) csapok záratnak, a (25) csap kinyíttatik. Ennek következtében a (22) mérőedényben lévő kőolaj a (23) mérőedénybe folyhat. Miután ez megtörtént, a csapok régi helyzetükbe hozatnak úgy, hogy a (22) mérőedény ismét megtelik, míg a kőolaj a (23) mérőedényből az elgázosítóba vezettetik. A csapok visszafordítása céljából a (27)