46501. lajstromszámú szabadalom • Elektromos jelzőberendezés vasutak számára

len találmány egyik jellemzője abban áll, hogy a jelzőáram a vágány vagy hasonló értékű vezetőnek csak egy bizonyos részére szoríttatik, míg egyidejűleg az üzemáram számára folytonos gineken áthaladó csekély ellenállással biró vágányáramkör létesíttetik. A találmány értelmében való elrendezésnél keresztkötéseket alkalmazunk, melyek a vágány két sínjét egymástól bizonyos távolságban összekötik és oly csekély ellenállást vagy oly alacsony impedanciát mutatnak, hogy az áram valamely adott forrásból a vágány azon részére korlátoztatik, mely az említett forrástól a legközelebbi keresztkötésekig ér. Emellett lényegtelen, milynemű az alkalmazott áramforrás és hogy van a sínekhez képest elrendezve és az áramnak a sínekhez való hozzávezetése céljából csatolva. Ezen keresztkötéseket csekély ellenállással biró egyenes vezetők alkotják, melyek a két sínnel szilárdan vannak összekötve vagy más módon velük jó érintkezésben állnak. Ezen keresztkötések nemcsak mindegyik jelzőáramkör határolására előnyösek, hanem még azon előnnyel is bírnak, hogy a vágánynak a hajtó áram folyásával szemben gyakorolt ellenállását csökkentik, minthogy az áram áthaladását megengedik, ha az valamely okból a síneken nincs egyenletesen elosztva. Ily keresztkötések elrendezése ezenkívül, ha a forrás rájuk vonatkozólag alkalmas módon van elrendezve ós szerkesztve, szükségtelenné teszi, hogy a sínekbe valamilyen szigetelőket helyezünk és költséges impedancia- vagy más berendezéseket létesítsünk. Azáltal, hogy az áramkör minden egyes jelzésellenőrző áram számára az említett keresztkötések által határoltatik, lehetővé tétetik továbbá, hogy a szomszédos blokkok között éles határvonal nyeressék úgy, hogy dacára a sinek folytonos elrendezésének, sem jelentékeny átáramlás és másrészt annak a veszélye sem áll be, hogy a jelzés időnkint a gépész előtt «tilost» mutat és másrészt a jelzés «biztos» vagy «szabad» marad, ha a vonat a jelzésen elhanyagolható távolsággal túlhaladt. A találmány értelmében a síneket tápláló áramforrás a táplálást két egymásután következő keresztkötés között lévő ponton eszközli, míg valamely elektromosság által működésbe hozható berendezés a forrás és egy keresztkötés között van elrendezve úgy, hogy áramot nyer, ha egy bizonyos forrás és keresztkötés között nincs vonat és a vágány rendben van. Az áram ellenben eltéríttetik, ha ily pontok között vonat van. A találmány további jellemzőjét az képezi, hogy az elektromosság által működtethető említett berendezések a vágánnyal induktiv viszonyban álló tekercsek által ellenőriztetnek. Ezen jellemző előnyösen az említett keresztkötésekkel kapcsolatban használtatik. Egy tekercs a vágány egyik vagy még jobban mindkét sínével induktiv vonatkozásba hozatik és aémi távolságban azon ponttól rendeztetik el, amelyen a jelzésellenőrző áram a vágányhoz vezettetik. Ezen tekercs egy transzformátor szekundértekereseléséhez hasonlóan hat, mimellett a primér vezetéket maguk a sinek képezik és az említett tekercshez hozzávezetett áram a jelzők helyi áramkörét ellenőző relaist működtet. Ha a vonat közel jutott azon ponthoz, amelyen az áram a vágány sínéihez hozzávezettetik vagy ha az említett pont és az említett tekercs között van, akkor az áram a sínekről eltéríttetik úgy, hogy indukálóáram már nincs bennük és lényeges mennyiségű áram a tekercsben nem létesíttetik. Ily időben a helyi áramkör nyittatik és a jelzések «tilos»-ra állnak. Előnyös, ha nem is föltétlenül szükséges, hogy az áramforrás a vágánysinekhez körülbelül egy blokk közepén csatlakozzék, az elhanyagolható impedanciával biró keresztkötések a blokk végein, a Binekhez induktiv vonatkozású tekercs pedig a blokk végéhez közel rendeztessék el. Ezen tekercs árama egy a helyi jelzőáramkört ellenőrző relaist táplál. Ezen elrendezésnél a vonatnak a jelzőt, bármilyen legyen helyzete a blokkban, helyesen kell ellenőrizni, amint egy pár kerék a keresztkötésen eléggé túlhaladt ahhoz, hogy azon ponthoz jusson, amelyen az áramnak a sínekről való eltérítése a transzformátor működésének meg-