46501. lajstromszámú szabadalom • Elektromos jelzőberendezés vasutak számára

- 3 -szünését idézi elő. A relais gerjesztése, mely a vágányhoz azon ponton induktív vonatkozásban álló tekercstől nyeretik, akkor megszűnik. Ezek szerint a sinek és a kereBztkötés között az áramforrástól kiindulva|teljes áramkör van, mely a jelzőberendezés áramköreitől függetlenül zárt áramkört alkot. A tekercs, melynek árama a jelző ellenőrző relais áramát adja, hatásos vonatkozásban van a vágány aíneihez ott, hol azok a keresztkötéssel hatásosak úgy, hogy áramot nyernek, melynek értéke az ily sínekben lévő áram által határoztatik meg. Másrészt a keresztkötésekben lévő áram a keresztkötés másik oldalán egy másik blokkban lévő forrás áramát is magában foglalja. Ezen okból a jelző ellenőrző relaisk úgy rendeztetnek el, hogy oly áramot nyernek, mely inkább a sínben lévő, mint a keresztkötésben lévő áram által határoztatik meg. A találmány további jellemzője, mely előnyösen talál alkalmazást, de a már említett jellemző részek alkalmazásához lényegtelen, a kapcsolók vagy relaisk működtetésére vonatkozik, melyek a helyi áramkört más, mint a vágánysinek által szabályozott árammal szabályozzák, míg emellett az említett relais működtetésének ideje az áramnak a vágánysinekben való folyása által határoztatik meg. A találmány ezen jellemzője ezen működési mód elérhetése céljából a relais új szerkezetét és elrendezését is magával hozza és előnyös, mert a helyi jelzőáramkörnek működtetését a sínekből vett aránylag gyönge áramokkal megengedi. A mellékelt rajzban az 1. ábrán a szabványos jelzőberendezés sémáját tüntettük föl, a 2. ábrán egyszerűbb diagramm van bemutatva a találmány legfontosabb jellemzőinek csakis helyi jelzőkre való alkalmazásában, a 3. ábrán az 1. ábraegyrésze van nagyobb léptékben föltüntetve. A találmányra nézve lényegtelen, hogy szabványos veszély vagy biztos rendszernél jut alkalmazásra vagy az áram váltakozó , folyama a sínekben,mely a vágányon áthaladó • vonattól származik, látható jelzőket vagy I valamily más berendezéseket működtet. A következőkben általánosságban csak jelzőkről és jelzővendszerekről fogunk beszélni. A rajz szerint az (A, Al) vágánynak két teljes blokkot és további két blokk részeit felölelő részlete van föltüntetve. Az (A, Al) sinek az egész vonalon tetszőleges számú blokk számára elektromos tekintetben folytonosan vannak elrendezve. A négy (1, 2, 3, 4) blokkon lengő (B, B1 B2) szemafórkarok vannak elrendezve, melyek lényegben mindegyik blokk kezdetén állnak és szokásos szerkezettel bírnak, amely szerint a nehézségi erő folytán a «veszély»-hely[ zetben tartatnak, azonban rájuk ható elek| tromos berendezések által ellenőriztetnek. I Ezen karok mindegyike a «veszély»-hely-i zetben van, ha egy vonat a vágányon a karon túlterjédő blokkban van vagy ha valamely más okból az áram a kart uraló, elektromossággal működtethető berendezés által eltávolíttatik. A sinek bizonyos távolságokban (C, Cl, C2) keresztrudak útján vannak egymással összekötve. Jelen esetben a keresztkötések száma a jelzőkarokénak felel meg. Ez ugyan nem lényeges, de előnyös. A keresztkötések aránylag csekély vagy elhanyagolható impedanciával bírnak, azaz olyanok, hogy a jelzőt uraló áram folyásával szemben oly csekély ellenállást fejtenek ki, hogy a sínekhez egy keresztkötés egyik oldalán hozzávezetett áram nem halad azon elegendő mennyiségben át, hogy valamely jelentékenyebb hatást lehessen az elektromosan működtethető berendezésekre gyakorolni; a jelzőberendezések a jelzőt befolyásoló és a vágányban a keresztkötésen átfolyó változóáram által működtetnek. Ezen keresztszalagok legjobban mint nagy keresztmetszetű egyenes vezetőrudak foganatosíttatnak és mindkét sínnel jól összej köttetnek. Ha jelző ellenőrzőáram, mely a 1 sínekhez vezettetik, induktív áram, akkor a keresztkötések, hogy a kívánalmaknak megfelelően elhanyagolható impedanciával bírjanak, csekély ohmikus ellenállással és cse-1 kély induktanciával kell, hogy bírjanak,