46106. lajstromszámú szabadalom • Centrifugálszivattyú, turbina vagy kompresszor

— 2 -Az l. ábrán (A) tartály látható, mely saját súlyának nyomása alatt álló vizet tartalmaz. Ez a nyomás a megszakított (C) fúvó^zájban részben sebességgé alakul át, a sebesség pedig a (B) kamarában ismét nyomássá alakul vissza. A levegőt vagy gázt, melynek nyomása rendszerint nagyobb, mint a folyadék nyomása a megszakított fúvószájban, a folyadékáramba eme ponton szívatjuk be vagy megfelelő fúvószájakon itt vezetjük be, mely fúv,iszájak a gáznak sebességet kölcsönöznek úgy, hogy a folyadékáramba beleütközik, uvvel keverődik és sebességét növeli. A 2. ábrán a folyadékáram a (C) pontban, hol a gázt bevezetjük, nincs megszakítva és a kererékáram sebessége oly módon alakul át nyomássá, hogy egy kiszélesendő csatornán ugyanazon tartály alsó (D) részéhez megy. Ez a nyomás sebességgé és a sebesség ismét nyomássá alakul át a (B) kiürítő tartályban a kiürítő fúvószáj és a kiszélesedő csatorna segélyével, mely eme tartályhoz vezet. (1. ábra). A 3. ábrán a fokozott sebességet a (C) fúvószáj és ebben a fokozott vákuumot egy második (D) kamara létesíti, melynek az (A) kamaránál mélyebben fekvő (C) kivezető fúvószája van. A fúvószáj a (B) kiürítő kamarához irányuló, kiszélesedő kamrába vezet. Találmányunk szerint a folyadékoszlopban a nyomást nem a folyadék saját súlya, hanem egy forgó nyomás létesítő kamara vagy futókerék létesíti, mely az 1907 február 18-án bejelentett szabadalmam szerint van szerkesztve és melynél a futókerék elvezető nyílását a kerületén alkalmazott fúvószájsor vagy egy folytonos hasíték létesíti. Oly gázbeszívó vagy levegőkompresszor esetében, melynél a gáz oly nyomás alatt jut a folyadékáramhoz, amely a folyadéknak eme pontban uralkodó nyomásánál nem lényegesen nagyobb, az (E) gázbevezető csatornák az (F) folyadékvezető csatornákkal való egyesülésük helyén a 4. és 4a. ábra szerint megszűkülnek, míg gázturbina esetében, hol a gáz nyomása igen tetemes, potenciális energiáját kifuvató nyíláson való átvezetés által kinétikai energiává alakítjuk át, mely célból a gázbevető csatornák a jól ismert De Laval-féle tipus szerint expandáltató fúvókák módjára vannak kiképezve és pedig úgy, hogy a folyadékáram iránya a nyomást létesítő tartály forgás irányával ellenkező legyen. (1. az 5., 5a.. 6. és 6a. ábrát). Ha ily módon szerkesztett fúvószáját valamely futókerék vízelvezető fúvószájába helyezünk be, láthatjuk, hogy szívó szivattyúnál az átvezetőnyílás, melyen a gáz a folyadékáramba bejut, a legnagyobb szűkülete helyén végződik — mint az (E)-nél látható — a 4. ábra szerint egyetlen fúvóka vagy a 4a. ábra szerint több fúvóka esetére látható — és az (F) vízelvezető csatornák legnagyobb szűkülete felé irányul. Gázturbina esetében azonban a gáz expandáltató fúvószájaknak többé-kevésbbé hosszú, kifelé kiszélesedő (El) átvezető szakasszal van ellátva, mely az 5. és 5a. ábra szerint hátrafelé, a vízáram felé irányul. A 6. és 6a. ábrán a gáz- és vízfúvókák oly foganatosítási alakja látható, mely egyaránt alkalmazható gázszivattyúknál és gázturbináknál és melyek előnye az, hogy keresztmetszetűek és ezért úgy az (F) víz-, mint az (El) gázfúvókák kifúrhatok. A vízfúvókák két-két (Gl, G2) félgyűrűből állanak, melyek össze vannak kötve ós akként vannak elrendezve, hogy azokat részben az oldalirányú, a gázfúvókák szerelésére szolgáló (H) gázkarok tartsák. Mint az a rajzból kitűnik, az (El) gázfúvókák expandáló fúvókák, melyek turbinánál alkalmazhatók és az (F) vízfúvókákkal egy tengelyűek. Ugyanezt a szerkezetet természetesen gázsszivattyúknál is alkalmazhatjuk. A fúvókák föntebb jelzett elrendezése bármely alább leírt berendezésnél alkalmazható, a rajzok eme berendezéseket csak sematikusan tüntetik föl. A 7. és 8. ábra az 1907 február 18-án bejelentett szabadalmam szerint szerkesztett futókerék hosszmetszete, illetve nézete és részben keresztmetszete és azt a berendezést tünteti föl, melynek segélyével ezt a