46062. lajstromszámú szabadalom • Jelzőberendezés váltók számára

— 2 nek, messziről láthatók és megkülönböztet hetők. Mindegyik szárny a köpeny egy-egy sarkában elrendezett (10) tengely körül forgatható és kívülről azáltal befolyásolható, hogy a (11, 28) emeltyűk segélyével működtetett (12, 15) vonórudak a (13) csapokba kapaszkodnak, melyek a szárnyaknak a forgásponton túl meghosszabbított végén vannak vezetve. A (13) csapok biztonság céljából a köpenyfal (14) hasítékaiban vannak vezetve és a csapok kilengését a hasítékok végei határolják. A (13) csapok két \ éghelyzete a szárnyak függélyes és a vízszinteshez képest körülbelül 30° alatt hajló helyzetének felel meg. Két-két függélyesen egymás fölött fekvő {2, 3) szárny kényszermozgásúan van egymással összekötve, akképen, hogy mindkét szárny vagy függélyesen fekszik, vagy egymást csúcsaikkal elfödik és így szöget zárnak be egymással, melynek csúcsa célszerűen a köpeny közepében fekszik. A két szárny (10) forgáspontja a szárnyak alsó szélén van elhelyezve úgy, hogy a szárnyak a függélyes helyzetben egymásmellé fekszenek és egy világosan észrevehető, széles szélt képeznek. A két szárny kényszermozgású összekötése emeltyűk segélyével állíttatik elo. A szárny (10) forgástengelyén ülő kétkarú (16) emeltyűvel ugyanis egyrészt a (2) szárny, másrészt a (18) csuklódarab van összekötve, mely egy, a (16) emeltyűnek megfelelő, a (3) szárnnyal összekötött (17) emeltyűhöz van kapcsolva. Ilymódon a (2) szárny mindegyik helyzetének a (3) szárny egy pontosan meghatározott helyzet felel meg. A párhuzamos síkban fekvő, a másik oldalról látható és a (2, 3) szárny mozgásainak tükörképe szerint mozgó {6, 7) szárnyak beállítása azáltal történik, hogy a (2, 3) szárnyakat működtető (10) tengelyről a (6, 7) szárnyak hajtása ugyanoly módon vezettetik le, mint az előbbiek részére. A másik köpenyfélben lévő (4, 5), illetve (8, 9) szárnyak a (28) emeltyűből és (15) vonórúdból álló állítószeykezet által befolyásoltatnak, azonban a (11, 12) rudazattól függetlenül. Ilymódon tehát a (2, 3, 4, 5) szárnyak közül a (2,[3), ill. a (4, 5) szárnyak zárhatnak be hegyesszöget és egyidejűleg (4, 5), illetve a (2, 3) szárnyak függélyesen állhatnak és a szárnyak e két eset mindegyikében egy, a különböző köpenyfelekben fekvő, csúcsával ellentétes irányok felé mutató szöget "képezhetnek (5. és 6. ábra) aszerint, hogy mily helyzetet foglal el az állítóműnek a két (11, 28), illetve (12, 15) vonórudazatot láncok segélyével működtető kapcsoló emeltyűje. Azonban a két (2, 3 és 4, 5) szárnypár párhuzamos is lehet egymáshoz (4. ábra) vagy a szárnypárak a másik szélső helyzetben két egymást keresztező vonal képét mutathatja (7. ábra). A (4., 5., 6. és 7.) ábrában föltüntetett négy jelzés alakja lényegesen eltér egymástól, miért is a tévedés ki van zárva. Minthogy már a négy szárny csoportosítása által világos rámutatás történik arra az irányra, amelyben a vonat eltéríttetik, mint balra vagy jobbra való kitérés (5. és 6. ábra), egyenes irányban való haladás (4. ábra) vagy keresztezés (7. ábra), ennélfogva a vonatvezető figyelme fölkeltetik és így a hirtelen intézkedéseknél nem lesz elfogult. A (12, 15) vonórudaknak az állítóműről való eltolása egy rudazat segélyével történik és az összekötés olyan, hogy a (21) drótok által egymással összekötött háromkarú (19, 22) emeltyűk egyike az állítómű rudazatán függ, míg a másik (19) emeltyű (20) karja a (12, 15) vonórudakkal összekötött, forgatható (11, 28) emeltyűk villásan kiképezett végébe kapaszkodik. Hogy ezt a berendezést a váltó nagyságától és a mindenkori áttételtől függetlenné tegyük és az eddig szükséges, időt rabló és költséges szerkezeti változtatásokat megtakarítsuk, a (23) állítómű rudazatnak a (22) emeltyűvel való összekötése akképen van kiképezve, hogy a háromkarú (22) emeltyű (25) karja játéktér szabadon hagyása mellett két, a (23) rudazattal ide- és oda mozgatott, beállítható (24) ütköző közé nyúlik. Az ütközők megfelelő beállítása és egymástoli távolságának szabálj'ozása által elérhetjük, hogy (24) ütközők által a játéktér