46062. lajstromszámú szabadalom • Jelzőberendezés váltók számára

— 3 — folytán csak kis darabon magukkal vitt (25) kar mindkét irányban egy azon ívvel lengettetik ki, tekintet nélkül arra, hogy az ütközők- útja a váltórendszerhez képest hosszabb vagy rövidebb-e. A 8. és 9. ábra a jelzőberendezés oly kiviteli alakjait mutatja, melyeknél a csúcssínnek a váltó beállítása után akár véletlen lökés, akár más okból való eltolódása következtében a rendes szárnykép megváltozik és így a vonatvezető a veszélyre figyelmeztetik. A (11, 28) emeltyűk alsó végére egy-egy (26) súly van föltolva. E súlyok az emeltyűket függélyes helyzetben igyekszenek tartani, mely helyzetnek egy kétséges, eltolt csúcsokat mutató szárnykép felel meg. Az emeltyűk azáltal tartatnak szélső helyzetben, hogy a (27) állítócsavarok gyanánt kiképezett ütköző a (11, 28) emeltyűk alsó emeltj'űkarját a középhelyzettől kifelé nyomja. Az állítócsavarok gyanánt kiképezett ütköző ebben az esetben nem rudazaton, hanem a (19) emeltyűnek villásan kiképezett toldatán van elrendezve. Ha már most a csúcssín valamely ok folytán a tősíntől eltolódik, akkor a csúcssínnel kényszermozgásúan összekötött ütköző az emeltyűtől eltávolodik és ez a (26) súly hatása folytán a függélyes helyzetet jobban megközelíti, mimellett a szárnycsúcsok azon helyzetbe kerülnek, mely a fenyegető veszélyt jelzi. A 12. ábra a most leírt figyelmeztető berendezést egy egyszerű váltóra alkalmazva mutatja, mely esetben azállítómű vonórúd ja és a két (24) ütköző háromkarú emeltyűk vagy más erőátvívő berendezések nélkül közvetlenül a (11, 28) emeltyűk alsó végébe kapaszkodnak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Jelzőberendezés váltók számára, jellemezve azáltal, hogy az állítóműről együttesen több, egymással kényszermozgásúan összekötött (2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9) szárny mozgattatik, azon célból, hogy egyszerű módon sok jelzőképet állíthassunk elő. 2. Az 1. igénypont szerinti jelzőberendezés kiviteli alakja, angol váltók számára, jellemezve azáltal, hogy négy, egy négyszögben fekvő (10) tengely mindegyike körül egy-egy (2, 3, 4, 5), illetve (6, 7, 8, 9) szárny van forgathatóan elrendezve, melyek közül két-két (2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9) szembenfekvő szárny a (16, 17, 18) emeltyűk segélyével akképen van kényszermozgásúan egymással összekötve, hogy a két szembenfekvő szárny egymáshoz párhuzamosan, vagy egymáshoz képest szög alatt, egymás csúcsait elfödve, beállíthatók, azon célból, hogy négy egymástól lényegesen eltérő, világos és befutandó vágányra szimbolikusan rámutató ábrát kapjunk. 3. Az 1—3. igénypont szerinti jelzőberendezés kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az állítóművet a jelzővel összekötő átvivőrudazat két egymással összekötött, háromkarú (19, 22) emeltyűből áll, melyek közül a (22) emeltyű a (23) vonórúd segélyével az állítóműről működtetik, míg a másik (19) emeltyű közvetlenül a jelzőtestben elhelyezett, a szárnyakkal kapcsolatban álló emeltyűrendszert befolyásolja. 4. Az 1—3. igénypont szerinti jelzőberendezés kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az állítómű rudazatába a beállítható (24) ütközőkkel ellátott (23) vonórúd van bekapcsolva, melynek ütközői közé a szárnyakat közvetve beállító (22) emeltyű (25) toldata nyúlik, azon célból, hogy az ütközők beállítása és egymástoli távolságának változtatása által a toldat kilengését különböző nagy úttal biró csúcssínes váltórendszereknél állandón tarthassuk. 5. A 4. igénypont szerinti jelzőberendezés kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a (24) ütközők közé benyúló toldat egy súllyal terhelt, a nyugalmi helyzetbe igyekvő (11, 28) emeltyűn van elrendezve, hogy az emeltyű a csúcssín minden eltolásánál önműködően nyugalmi helyzetébe igyekezzék, mely helyzetnek egy eltolt szárnykép felel meg azon cél-