46023. lajstromszámú szabadalom • Indítókészülék erőgépek számára

— 4 arányos a kompresszor kompressziómunká­jával és ezzel együtt nagyobbodik. Úgy­szintén, ha az indítókészülék mótor gyanánt dolgozik, akkor a (44) keréknek a (45) tár­csára kifejtett nyomása arányos a végzendő munkával. Az (n) henger a készülékkel egy darabban ia készülhet és egy dugattyúrúd által egy külső helytálló ponttal lehet összekötve. A 7. ábrán föltüntetett kiviteli példánál az indítókészülék helytállóan van ágyazva és a (44) dörzskerékkel a (46) csuklós tengely által van összekötve. A (44) dörzs­kerék közvetlenül van az (n) hengerrel össszekötve és az egész készülék hatása ugyanaz mint a 6. ábrabeli példánál. Az indítókészülék működése a következő három folyamra oszlik: 1. a nyugalmi periódus, 2. az indítási periódus és 3. a kompresszióperiodus. Az alábbiakban első sorban a nyugalmi periódus van leírva. A rajzon a készülék a nyugalmi perió­dusnak megfelelő helyzetben van föltün­tetve; az a periódus úgyszólván az egész készülék normális periódusa, ha a készülék rendes nyomás alatt áll és indításra kész állápotban van. Az (u) emeltyű legszélsőbb jobboldali helyzetét foglalja el és az (5) szelepet (1. ábra) benyomja, mely ezáltal fészkéről fölemeltetik. A (4) csatorna tehát a külléggel közlekedik. Az (o) dugattyút (3. ábra) rúgója balra nyomja és a (p) emel­tyű a (k) kapcsolást kiiktatja. Ebből követ­kezik, hogy az egész készülék nyugodtan áll. Most tehát csak az (1) vezetékben, az (r) tartányban és a (6, 3) szelepek mögött a (w) tokban uralkodik nyomás. Ezután az indítóperiodusra térünk át, ós az (u) emel­tyűt balra mozgatjuk. Legelőször az (5) sze­lep eleresztetik és a rúgó által fészkéhez szorít tátik. Ebből következik, hogy a (4) ve­zeték, valamint az (n) henger is a légkör­ből elzáratik. Ha az (u) emeltyűt még to­vább balra mozgatjuk, akkor az emeltyű a a (3) szelepre nyomást fejt ki és utóbbit fészkétől eltávolítja. A nyomólevegő a (2) csatornából a (4) vezetekbe áramlik, az (o) dugattyút jobbra nyomja és a (k) kapcso­lást beiktatja, mely most az erőgép főten­gelyét magával viheti. Ha az (u) emeltyűt még tovább mozgatjuk balra, akkor az emel­tyű a (3) szelepen ' kívül a (6) szelepre is nyomást fejt ki. A nyomólevegő az (1) ve­zetékből a (7) vezetékbe áramlik az (s, t) tolattyúk szekrényeibe és az (x) elosztósze­lep (11) dugattyúja mögé belép, mely sze­lep ezáltal nyittatik és a (9) beeresztőcsa­tornával állandó kapcsolatot állít elő. A nyo­mólevegő először az (s, t) tolattyúkat a tükörhöz szorítja és a nyitott beeresztőcsa­tornába áramlik. Ezek a (9, 13, 15, 16) be­eresztőcsatornák olymódon vannak elren­dezve, hogy a készülék forgómozgása a föl­tüntetett példánál az óramutató irányában és holtpont nélkül megy végbe. E különle­ges elrendezésnél szükséges, hogy a hen­gerek egyikének, pl. a (c, d) hengernek be­eresztőcsatornái a másik henger beeresztő­csatornáit keresztezzék, azaz, hogy a to­lattyútükör bal beeresztőnyílása az ellentétes hengeroldal beeresztőnyílásához vezessen. Ezenkívül ennél a vezérműnél egyszerű eszközök segélyével az egész löket alatt állandó beáramlás létesíttetik, amennyiben a forgattyúk egymáshoz 90° alatt állnak és mindegyik dugattyú a másik dugattyú to­lattyúját fölveszi úgy, hogy mindegyik to­lattyú két fél löketet végez, míg a hozzá­tartozó dugattyú egy egész löketet végez. A kibocsátócsatornának a két beeresztő­csatorna között levő központos helyzete folytán állandó be- és kiáramlást érünk el, ami egy indítókészüléknél elengedhetetlen. A készülék (1) tengelye tehát mozgásba hozatik, a föltüntetett példánál az óramu­tató irányában forog és a körmös kapcso­lás segélyével az indítandó erőgép főten­gelyét magával viszi. Az indítás megtörténte után az (u) kéziemeltyűt ismét jobbra moz­gatjuk, a (6) szelep fészkére szorítt&tik és a (7) vezetéket, valamint a (11) dugattyút a nyoöiólevegötől elzárja. Az (u) kóziemel­tyű azonban a (3) szelep rúdjára még nyo­mást fejt ki úgy, hogy ez a szelep még nyitva marad. A gép most a kompresszióperiödusban vau, melynél a (4) vezeték még nyomóié-

Next

/
Thumbnails
Contents