46023. lajstromszámú szabadalom • Indítókészülék erőgépek számára

— 4 arányos a kompresszor kompressziómunkájával és ezzel együtt nagyobbodik. Úgyszintén, ha az indítókészülék mótor gyanánt dolgozik, akkor a (44) keréknek a (45) tárcsára kifejtett nyomása arányos a végzendő munkával. Az (n) henger a készülékkel egy darabban ia készülhet és egy dugattyúrúd által egy külső helytálló ponttal lehet összekötve. A 7. ábrán föltüntetett kiviteli példánál az indítókészülék helytállóan van ágyazva és a (44) dörzskerékkel a (46) csuklós tengely által van összekötve. A (44) dörzskerék közvetlenül van az (n) hengerrel össszekötve és az egész készülék hatása ugyanaz mint a 6. ábrabeli példánál. Az indítókészülék működése a következő három folyamra oszlik: 1. a nyugalmi periódus, 2. az indítási periódus és 3. a kompresszióperiodus. Az alábbiakban első sorban a nyugalmi periódus van leírva. A rajzon a készülék a nyugalmi periódusnak megfelelő helyzetben van föltüntetve; az a periódus úgyszólván az egész készülék normális periódusa, ha a készülék rendes nyomás alatt áll és indításra kész állápotban van. Az (u) emeltyű legszélsőbb jobboldali helyzetét foglalja el és az (5) szelepet (1. ábra) benyomja, mely ezáltal fészkéről fölemeltetik. A (4) csatorna tehát a külléggel közlekedik. Az (o) dugattyút (3. ábra) rúgója balra nyomja és a (p) emeltyű a (k) kapcsolást kiiktatja. Ebből következik, hogy az egész készülék nyugodtan áll. Most tehát csak az (1) vezetékben, az (r) tartányban és a (6, 3) szelepek mögött a (w) tokban uralkodik nyomás. Ezután az indítóperiodusra térünk át, ós az (u) emeltyűt balra mozgatjuk. Legelőször az (5) szelep eleresztetik és a rúgó által fészkéhez szorít tátik. Ebből következik, hogy a (4) vezeték, valamint az (n) henger is a légkörből elzáratik. Ha az (u) emeltyűt még tovább balra mozgatjuk, akkor az emeltyű a a (3) szelepre nyomást fejt ki és utóbbit fészkétől eltávolítja. A nyomólevegő a (2) csatornából a (4) vezetekbe áramlik, az (o) dugattyút jobbra nyomja és a (k) kapcsolást beiktatja, mely most az erőgép főtengelyét magával viheti. Ha az (u) emeltyűt még tovább mozgatjuk balra, akkor az emeltyű a (3) szelepen ' kívül a (6) szelepre is nyomást fejt ki. A nyomólevegő az (1) vezetékből a (7) vezetékbe áramlik az (s, t) tolattyúk szekrényeibe és az (x) elosztószelep (11) dugattyúja mögé belép, mely szelep ezáltal nyittatik és a (9) beeresztőcsatornával állandó kapcsolatot állít elő. A nyomólevegő először az (s, t) tolattyúkat a tükörhöz szorítja és a nyitott beeresztőcsatornába áramlik. Ezek a (9, 13, 15, 16) beeresztőcsatornák olymódon vannak elrendezve, hogy a készülék forgómozgása a föltüntetett példánál az óramutató irányában és holtpont nélkül megy végbe. E különleges elrendezésnél szükséges, hogy a hengerek egyikének, pl. a (c, d) hengernek beeresztőcsatornái a másik henger beeresztőcsatornáit keresztezzék, azaz, hogy a tolattyútükör bal beeresztőnyílása az ellentétes hengeroldal beeresztőnyílásához vezessen. Ezenkívül ennél a vezérműnél egyszerű eszközök segélyével az egész löket alatt állandó beáramlás létesíttetik, amennyiben a forgattyúk egymáshoz 90° alatt állnak és mindegyik dugattyú a másik dugattyú tolattyúját fölveszi úgy, hogy mindegyik tolattyú két fél löketet végez, míg a hozzátartozó dugattyú egy egész löketet végez. A kibocsátócsatornának a két beeresztőcsatorna között levő központos helyzete folytán állandó be- és kiáramlást érünk el, ami egy indítókészüléknél elengedhetetlen. A készülék (1) tengelye tehát mozgásba hozatik, a föltüntetett példánál az óramutató irányában forog és a körmös kapcsolás segélyével az indítandó erőgép főtengelyét magával viszi. Az indítás megtörténte után az (u) kéziemeltyűt ismét jobbra mozgatjuk, a (6) szelep fészkére szorítt&tik és a (7) vezetéket, valamint a (11) dugattyút a nyoöiólevegötől elzárja. Az (u) kóziemeltyű azonban a (3) szelep rúdjára még nyomást fejt ki úgy, hogy ez a szelep még nyitva marad. A gép most a kompresszióperiödusban vau, melynél a (4) vezeték még nyomóié-