45977. lajstromszámú szabadalom • Segédkerékpánt és pántfölerősítő szerkezet

győződni arról, vájjon a később leírandó (I) kampók szoros kapcsolatban állnak-e az (Al) kocsikerék (J) talpával. Hogy a fémes segédabroncsnak érces csengését kemény utakon való hajtás közben megszüntessük, külső és belső fölületét alkalmas kompozícióval vonjuk be. E helyett az abroncs külső talpfölületére kaucsukot, bőrt vagy a (C) szíjat erősíthetjük, mimellett a talpfölületet kiugró szemölcsökkel is láthatjuk el. Ahelyett, hogy az (A) segédabroncsot egészen fémből készítenők és azután kaucsukkal vagy hasonlóval bevonnék, részben kaucsukból vagy más rugalmas anyagból készíthetjük, mint ez az 1. ábra alsó részéiből kitűnik. Ezen szerkezetnél az előbb leírt külső merevítő (Bl) vastagodás helyett a segédabroncs külső szélét az üreges (B2) peremmé hajlítjuk, míg a segédabroncsnak az ezen peremmel szimmetrikus részén a (B3) peremet erősítjük fel, melyek közé a tulajdonképeni talpfölületet képező (W) kaucsuktömböt vagy hasonlót erősítjük. Úgy az (A) segédabroncs, valamint (B2, B3) pereme hullámos, bemetszett stb. lehet, oly célból, hogy a (W) kaucsuktömböt biztosan rögzítsék. Az (A) segédabroncsnak az (Al) kerék (J) talpával való fölerősítése céljából az (A) kerék oldalán elrendezett (K) rögzítőket alkalmazzuk. Ezen rögzítők (5. ábra) az (L) excentertárcsából állnak, melyek az (Ll) négyszögletes nyílásukba helyezett csavarkulcs által fordíthatók el: elfordításkor az (L) excentertárcsa az (I) kampók egyikét a keréktalphoz szorítja, mint ez a 3. és 4. ábrák pontozott részeiből látható. A kerék összes excentertárcsáinak az említett módon való leszorítása után a kerék és az abroncs közötti kapcsolat teljesen szilárd, mimellett az egyes excenterek azáltal tartatnak (pontozott vonallal jelzett) ható helyzetükben, hogy elfordulás ellen tokukban rögzíttetnek; ezen célra az egy vagy több csavarulattal biró (R) betét szolgál (3a. és 3b. ábrák), melynek föl- és legörbített fölső, ill. alsó vége ékalakkal, ill. hasábalakkal bír, mimellett a fölső (T) vég az (L) tárcsa V-alakú (U) réseibe fog, míg másik (S) vége az (M) excentertok (V) hornyába fog s ezáltal az excenter és az excentertok között szilárd kapcsolatot létesít. Az (L) excentert. csavarkulcs helyett közvetlenül fogas szegmenssel is lehet működtetni; ezen esetben az (N) fogasszegmens mellé s azzal kapcsolatban egy megfelelő (P) tartószerkezetbe (0) végtelen csavart szerelünk, mely (Q) orsó és (Ql) kézikerék vagy fogantyú révén működtethető (2. ábra alsó része, 7. és 8. ábrák). A végtelen csavar és a vele összeműködő fogaskerék, valamint az abroncsnak szíjakkal való fölerősítésére szolgáló nyílások, az abroncs belső szélén alkalmazott vastagítás és a leírt szerkezetű szorítókampók és excenterek természetesen más tipusú segédabroncsoknál is alkalmazhatók. A 9. ábra egy más tipusú segédabroncsnak vagy keréknek a motorkocsi már meglévő kerekére való fölszerelésére szolgáló szerkezetet tüntet föl. Gyakran előfordul, hogy az (Al) kaucsukabroncs erősen tapad a .(J) keréktalphoz s leemelése nehézségeket okoz; ezen nehézség legyőzésére ós az (I) kampóknak könynyebb fölhelyezésére egy oly szerkezet szolgál (10. ábra), melynek két (Cl, C2) karja egy közös (Dl) csap körül foroghat el. A karok (C3, C4) nyúlványai oly alakúak, hogy a (Cl, C2) karoknak az (Fl) fogantyúval biró, jobb- és balmenetű (El) csavar által eszközölt összeszorításakor az (Al) abroncsot összesajtolják s ezáltal a keréktalpról eltávolítják úgy, hogy az (I) kampó a (J) keréktalp szélével tökéletesen érintkezhet. Az (El) csavar (Cl, C2) karoknak a (Dl) csapon túlnyúló nyúlványai közé is szerelhető, mint ez a 10. ábra pontozott részéből látható. Ezen összeszorítószerkezet vagy úgy alkalmazható, hogy a karok a keréktalpat közrefogják (mint a 10. ábrában látható), vagy pedig úgy, hogy az abroncs külső részét veszik körül. A leírt szerkezet helyett a 11. és 12. ábrában föltüntetett szerkezetet is használhatjuk, melynek (Hl) karjai a (J) keréktalpon vagy az (Al) abroncs külső oldalán körülnyúlnak, mimellett e karok egyik (Jl)