45963. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hús és hasonlók besózására

— 2 hűtőközeget tápláló hűtőrendszerrel van összekötve. Ez a hűtőfolyamat a későbbiekben részletesebben van leírva. Az (1) tartányban, szomszédos végeinek közelében, lyukacsos (14, 15) edények vannak két csoportban elrendezve, mint azt a rajz mutatja. Az edények az elektródákat tartalmazzák. Az egyes csoportok elektródái párhuzamosan vannak kapcsolva. A (14) edényben lévő (12) elektródákat a (16) vezeték köti össze, míg a (15) edényben lévő (13) elektródákat a (17) vezeték köti össze; a (16, 17) vezetékek megfelelő áramot táplálnak az elektródákhoz. Mint azt a rajz mutatja, a (16, 17) vezetékek egy kétsarkú kapcsoló (21, 22) sarkaihoz vannak kapcsolva. A kapcsoló két (25) késsel bír, melyek (20)-nál és (26)-nál csuklósan vannak megerősítve és oly módon vannak elrendezve, hogy vagy a (21, 22) sarkokkal vagy a (16, 17) vezetékekkel szintén összekötött a (23, 24) sarkokkal hozhatók érintkezésbe. A (20 és 26) pontok a (27, 28) áramkör kapcsait képezik, mely áramkör az alkalmas (29) fejlesztőből egyenáramot vezet el. Megjegyzendő, hogy a (25) kések a pontozott vonalakkal jelölt helyzetbe átlengethetők, miáltal a (21, 22) sarkokkal érintkezésbe kerülnek. A vázlaton tehát oly egyenáram van föltüntetve, mely a (25) kések lengetése által időközönként reverzálható. E helyett azonban váltakozó áram is alkalmazható, melynél a reverzálás önműködő. A lyukacsos edények megakadályozzák, hogy az elektrolyzis termékei és a megrongálódó elektródák a sósvizet bepiszkítsák. Egyidejűleg azonban az elektromos áram áthaladását megengedik. Egyenáram használatánál klórgáz fejlődik a pozitív elektródán és nátriumhydrát a negativ elektródán. A kétsarkú kapcsoló segélyével az áram irányát megváltoztathatjuk, mielőtt a sav és alkáli gyököknek a túlságos mértékben való fejlődésre idejük lenne. Ha az áram irányát nem változtatjuk, akkor a pozitiv elektródák körül az edényből klórgáz távozik el, mely alkalmas süveg és ventilátor segélyével vezethető el. A negativ elektródák körül az edényben fejlődő nátriumhydrát hosszabb időn át az edényben hagyható és azután eltávolítható. Azonban célszerű ezeket a sav- és az alkáli gyököket az áram irányának megváltoztatása által közömbösíteni. A sósviz keringtetése nemcsak annak folytonos hűtésére szolgál, mint fönt említettük, hanem azáltal, hogy friss sósvizet hagyunk a húsra behatni, egyenletes besózást is biztosítunk. Hogy a keringtetésre szolgáló csövek az áramot ne zárhassék röviden, a tartányokhoz haladó és az ezekből kiinduló (4 és 9) csövek célszerűen gumiból készülnek. A sósvíz folytonos hűtése folytán az elektromos áram alkalmazása folytonos lehet. Azonban ajánlatos a sósvizet hígítás nélkül hűteni úgy, hogy a sósvíz a kellő telítési fokon tartassék. Hogy a kellő keringés lehetővé tételére a sósvíz elég gyorsan hűtessék, a hűtőközegnek nagy fölületet kell nyújtania a sósvíznek és a közeg sokkal gyorsabban hat, ha fémes. Hogy a hűtőcső fémből készülhessen és az áram által létesített elektrolyzis tolytán még se támadtassék meg, a külön (4) tartányt alkalmazzuk és a sósvizet ebben a tartányban a (10) csőtekercs segélyével hűtjük. Megjegyzendő, hogy a sósvíz telítési foka, a föntartott hőmérséklet, az áram mennyisége és a reverzálások periódusa a körülményekkel változnak. A találmány korlátozása nélkül példaképen fölemlítjük, hogy kielégítő eredményt értünk el körülbelül 82%-os telítésű tömény sós vízzel, 1 és 4 C° között fekvő hőmérséklet föntartásával, a sósvíz és a hús keresztmetszetének négyzetméterenkénti 30 és 40 ampere közötti áramerősséggel és az áramnak minden 5 percben való reverzálásával. Célszerűbb ugyan időközönként reverzált egyenáramot alkalmazni, azonban váltakozó áram vagy nem reverzált egyenáramot is használhatunk. Megjegyzendő továbbá, hogy a hús bepiszkolódásának elkerülésére a lyukacsos edények a legcélszerűbb eszközök, azonban más eszközök is használhatók^ mint például egy, az elektródák körül al-