45958. lajstromszámú szabadalom • Távbeszélőrelais

Megjelent 1909. évi julius Iió 31>én. SZABADALMI LEÍRÁS 45958. szám. VII/j. OSZTÁLY. Távbeszélőrelais. DR

SCHIESSLER JÓZSEF MAGÁNZÓ WIEN/*1

BADENBEN. A. bejelentés napja 1908 augusztus hó 28-ika. Már évek óta foglalkoznak a távbeszélőrelais problémájával, anélkül, hogy azt eddigelé gyakorlatiasan megoldották volna. Az összes megkísérelt megoldások azzal a hibával bírnak, hogy a legkisebb áramzavaroknak egy másik, erősebb egyenáramra való átvitelei mindig a régi ismert módon kiséreltettek meg. A legtöbb esetben kontaktusátvitelek, tehát mechanikus berendezések használtattak; másodsorban jöttek az j indukciós átvitelek. Azonban ezzel sem jutottak jelentékeny eredményekre, habár ez a rendszer határozottan jobb és tisztább átviteleket enged meg, mint a kontaktusátvitel. Jelen találmány azokat a tapasztalatokat igyekszik a drót segélyével történő távbeszélésre átvinni, melyek a drótnélküli táviratozás és távbeszélés terén gyűjtettek és melyek különböző szabadalmaimban vannak leírva. Emellett az a tapasztalat volt mértékadó, hogy kis zavarok, mint beszédváltakozó áramok, Morse-billentyú-megszakítások stb. egy és ugyanazon áramkörben, alig erősbbíthetők. A Pupin-féle elrendezés, mely szerint egy hosszú vezetékbe két kilométerenként egy-egy önindukciós tekercs kapcsoltatik be a káros kapacitás megszüntetésére, nem létesít tulajdonképeni erősbbítést, hanem csak a káros jelenségeket szünteti meg, mimellett ezen elrendezés hatásáról a nézetek igen eltérők. Minden esetben előnyösebb egy második erősebb áramkört segítségül venni, melynek egy relais szerepét kell játszania. Az ebben az irányban végzett kísérleteim azt eredményezték, hogy ily áramkörökben az ellenállás játsza a főszerepet és pedig az ellenállásnak nem kell mindig tisztán fémes ellenállásnak lennie, I hanem bizonyos körülmények mellett nem fémes ellenállás vagy egy fémekből és nem fémekből összeállított ellenállás előnyben részesítendő. Minél gyorsabban változtatja az egyik alkatrész vezetőképességét és ezzel ellenállását, annál nagyobb a feszültségcsökkenés, annál nagyobb az áramingadozás terjedelme. Ezt a legkönnyebben ívlámpáknál, izzólámpáknál, az úgynevezett Tyndall-féle platinalámpáknál (nem evakuált üveggolyóban elhelyezett platinaspirál, mely pl. egy kis ventilátor által igen erősén hüttetik) érhetjük el. Azonban egy Nernstlámpa is fölhasználható e célra, valamint minden oly hasonló lámpa, melynél vagy az elektromos áram vezetése történik lánggázok által, vagy pedig az elektromos áram egy vezető darabot hoz izzásba. E célra természetesen az izzólámpák a legkényelmesebbek, melyekből több párhuzamosan kap-