45927. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nyomóközegek kinetikei és potenciális energiájának kölcsönös átalakítására

— 3 — nyából majdnem merőlegesen kitérítve jut a növekvő keresztmetszetű (g) részbe, mely ez esetben két lényegileg párhuzamos (h) tárcsából áll. Mivel a nyomóközeg ezen tárcsák közé sugárirányban áramlik, a keresztmetszet, melyen a nyomóközeg eloszlik, midőn a tárcsák középpontjától kifelé halad, folyton növekedni fog. A fúvókából kilépő nyomóközeg az átalakító részt körülvevő gyűrűalakú (i) térbe jut. Az (f) eltérítőtest esetleg el is hagyható, mivel az ellenkező irányból jövő sugarak összeütközése folytán a nyomóközeg amúgy is a növekvő keresztmetszetű fúvókarészbe téríttetik. Más esetekben viszont az átellenes oldalakon elrendezett bebocsátó csőtoldatok egyike hagyható el és ehelyett a, megmaradt csőtoldat belső végével átellenben egy eltérítőtest alkalmazható, mely nyomóközeget eltéríti és a fönt leírt módon sugárirányban a növekvő keresztmetszetű fúvókarészbe vezeti. A harmadik fúvókatypusnál a nyomóközeg a bebocsátó részben a szokásos tengelyirányú áramlástól eltérően sugárirányban áramlik, úgyszintén a növekvő keresztmetszetű fúvókarészben is. Ezen fúvókatypusnak egy kiviteli alakja a 3. ábrán van föltüntetve. A nyomóközeg itt egy gyűrűalakú (j) térből lép át az (a) bebocsátó részbe, melyben sugárirányban a középpont felé áramlik. Ezen (a) rész tehát az első typusnál említett konvergens bebocsátó résznek felel meg és azzal egyenértékű. A bebocsátó részen való áthaladás után a nyomóközeg áramlási iránya a (k) helyen ellenkezőre változik és a nyomóközeg a fúvóka növekvő keresztmetszetű (g) részébe jut, melyen keresztül a középponttól kiindulva sugárirányban halad kifelé, míg végül a gyűrűalakú (i) térbe érkezik. A negyedik fúvókatypusnál a megszűkülés helyén eltérítő elemek, pl. lapátok vannak alkalmazva, melyek a nyomóközeget a növekvő keresztmetszetű fúvókarész széthajló falainak megfelelő sugarakban szórják szét. Ezen fúvókatypusnak egy kiviteli alakja a 4—6. ábrákon látható. j A fúvóka itt négyszögletes keresztmet-I szettel bír és a bebocsátó része konvergens, (g) kibocsátó része pedig divergens. Hogy a nyomóközeg áramlásának a kellő irány legyen adható, mielőtt a növekvő keresztmetszetű részben az energia átalakulása megkezdődnék, az (a) és (g) részek közé egy lényegileg állandó keresztmetszetű (1) rész van iktatva és ebben (m) lapátok vannak elrendezve, melyek egyik homlokvégü-i kön nagyobb távolságban feküsznek egymástól, mint a másikon úgy, hogy a nyomóközeg a fúvóka széthajló falainak megfelelően divergáló sugarakban áramlik a növekvő keresztmetszetű fúvókarészbe. A föltüntetett kivitelnél a fúvóka növekvő keresztmetszetű (g) részének két fala egymással párhuzamos, másik két fala pedig a fúvóka kibocsátó vége felé széthajlik. Az alábbiakban a leírt fúvókák különböző alkalmazásait fogjuk ismertetni és pedig első alkalmazási példa gyanánt kompresszort választunk. A 7. és 8. ábra szerint a nyomóközegnek egy célszerűen turbinával hajtott (n) terelőszerkezet kölcsönöz sebességet, mely a tengelylyel párhuzamosan elrendezett és meggörbített (p) lapátokkal van ellátva ugy, hogy a nyomóközeg a lapátok külső szélein lép ki. A terelő lapátokat a növekvő keresztmetszetű (g) rész veszi körül, melyben (r) válaszfalak vannak oly módon elrendezve, hogy ezen falak a beáramló nyomóközeget félig sugárirányban, félig pedig érintőirányban vezetik kifelé. Az (r) válaszfalak a nyomóközeget, mialatt az a növekvő keresztmetszetű részbe röpíttetik, megvédik olyan zavaroktól, amilyenek máskülönben föllépnének azon körülmény folytán, hogy a nyomóközeg rézsútos irányban áramlik a fokozódó nyomású övekbe. A növekvő keresztmetszetű (g) rész körgyűrűalakú, homlokfalai pedig párhuzamosak, míg belső és külső átmérője úgy van megválasztva, hogy az összkeresztmetszet növekedése elegendő legyen arra, hogy a nyomóközeg sebességi energiája a kivánt nyomási ener[ giává alakuljon át. ' A terelőszerkezetnél egyetlen lapátkoszorú