45927. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nyomóközegek kinetikei és potenciális energiájának kölcsönös átalakítására
helyett a sebesség fokozása céljából több lapátkoszorú is alkalmazható és ezek közül nélfány forgathatóan, a többi pedig helytállóan rendezhető el. Más esetekben ellenkező irányban forgó lapátcsoportok alkalmazhatók, melyek a nyomóközegnek a kívánt sebességet kölcsönzik. A szállítószerkezet lapátjait legcélszerűbb a rajz szerint elrendezni, hogy a nyomóközeg átáramlása alkalmával a röperő hatása folytán ártalmas terek ne képződhessenek. A lapátok közötti átbocsátó keresztmetszet a föltüntetett esetben a belépési oldaltól a kilépési oldalig fokozatosan csökken, azonban ha azt akarjuk, hogy a lapátok közötti pálya ne változó, hanem állandó keresztmetszetű legyen, akkor a lapátvégeknek rézsútosoknak kell lenniök, hogy a kivánt keresztmetszetnek megfeleljenek. A bebocsátó csatornákban (s) vezetőlapátok rendezhetők el, melyek a nyomóközeg örvénylését megakadályozzák és azt a forgó (p) lapátok felé irányítják. Könnyen belátható, hogy a félig sugárirányú, félig érintőirányú pálya hosszabb, mint amilyen a megfelelő sugárirányú pálya volna, minek következtében a növekvő keresztmetszetű (g) rész sugárirányban valamivel megrövidíthető. A növekvő keresztmetszetű részben alkalmazott (r) falak célja abban áll, hogy a nyomóközeg részecskéinek az egyenes vonalú áramlási pályából való kitérését megakadályozzák és a nyomóközeget rézsútos irányban vezessék a nagyobb nyomású helyek felé. A kompresszor úgy is kiképezhető, hogy a nyomóközeg sugárirányban áramoljék a növekvő keresztmetszetű részbe. Ez esetben, mint a 9. és 10. ábra mutatja, az (n) terelő összetett typust alkot, amennyiben több csoportban elrendezett meggörbített (p) lapátokkal van ellátva, melyek között nyugvó (o) lapátkoszoruk foglalnak helyet, azonkívül pedig (s) vezetőlapátok is fannak alkalmazva, melyek a nyomóközeget az első forgó lapátkoszori^ felé irányítják. A lapátok ezen kiviteli alaknál a forgástengellyel párhuzamosak úgy, hogy a nyomóközeg a lapátok külső szélein lép ki. A szélső lapátkoszorút körülvevő (q) gyűrűs térben (r) válaszfalak vannak elrendezve, melyek körülbelül állandó keresztmetszetű pályákat fognak közre, honnan a nyomóközeg lényegileg sugárirányban áramlik a növekvő keresztmetszetű (g) térbe. Ezen köralakú teret párhuzamos homlokfalak határolják és a tér átmérője úgy van megállapítva, hogy a nyomóközeg sebessége nyomássá alakulhasson át. A kompresszornak a 11. és 12. ábrán föltüntetett kiviteli alakjánál a növekvő keresztmetszetű (g) rész úgy van kiképezve, hogy a nyomóközeg pályája két egymásra merőleges irányban divergál. Az egyik irányban való divergencia a sugárirányú távolság növekedésének eredménye, míg a másik irányú divergenciát a homlokfalak széthajlása hozza létre. Az (a) terelő ez esetben úgy van szerkesztve, hogy a nyomóközeget mindkét divergálási irányban szórja a (g) térbe, amit a lapátoknak két irányban való meggörbítése, vagy pedig oly módon való elrendezése által érhetünk el, hogy a lapátok bebocsátó helyén szélesebb pályát létesítünk, mint a kibocsátó éleken. A lapátok végei amellett rézsútosak vagy egyenesek lehetnek úgy, hogy a lapátok közötti pálya tetszés szerint állandó vagy változó keresztmetszetűre készíthető. A kompresszornak a 12a. és 12b. ábrán látható kiviteli alakjánál sugárirányú lapátokkal bíró terelő van alkalmazva, mely a nyomóközeget forgási hyperboloidfölület mentén hajtja ki. Ha a lapátok között növekvő keresztmetszetű pályákat akarunk létesítnij akkor a lapátokat egy vagy több síkban meggörbítjük. A terelő lapátjait úgy tengely-, mint sugárirányban vagy rézsútosan is elrendezhetjük, csak a vezető lapátoknak és az energiát átalakító résznek kellő elrendezéséről kell gondoskodnunk. A 13. és 14. ábra többszörös fúvókákkal bíró kompresszort mutat, melynél az (n) terelő tengelyirányban elrendezett (p) lapátokkal bír és a nyomóközeget az (r) vezető falakkal ellátott (q) terekbe szállítja. Ez utóbbiak állandó keresztmetszetűek és a
