45927. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nyomóközegek kinetikei és potenciális energiájának kölcsönös átalakítására

— 2 — már ezen rész divergenciájának megfelelő vonalak irányában lépjen be. A találmány tárgya továbbá az egyenes vonalú áramlásnak kompresszoroknál, fúvókáknál stb. való alkalmazása, továbbá oly kompresszor, melynél egy nagy sebességgel forgó és (a sebességre vonatkozólag) egy- vagy többlépcsős terelőszerkezet van alkalmazva, a rugalmas nyomóközegnek egy komprimáló fúvókába való vezetésére, mely fúvóka pályája lényegileg csak a gyorsan haladó nyomóközeg áramlási vonalainak széthajlása szerint divergál, mimellett a közeg közvetlenül a terelőszerkezetből vagy pedig oly vezetékekből lép a fúvókába, melyeknek azt előbb a terelőszerkezet átadta. A találmány tárgyát többé-kevésbbé vázlatosan a mellékelt rajzok tüntetik föl, melyeken az I., 2. és 3. ábra a találmány szerinti fúvóka három kiviteli alakjának hosszmetszetét, a 4. ós 5. ábra egy negyedik kiviteli alaknak két egymásra merőleges hosszmetszetét, a 6. ábra a 4. és 5. ábra szerinti kivitelnél alkalmazott vezető lemezeket vagy lapátokat, a 7. és 8. ábra egy félig sugárirányú, félig érintőirányú áramlással működő kompreszszornak két egymásra merőleges metszetét, a 9. és 10. ábra egy sugárirányú áramlással működő kompresszornak két hasonló metszetét, a II. és 12. ábra a 7. és 8. ábrán látható kompresszor módosításának két egymásra merőleges metszetét, a 12a. és 12b. ábra pedig oly kompresszor két hasonló metszetét mutatja, melynél a közeg részecskéi forgási hyperboloidfölület mentén haladnak, a 13. és 14. ábra többszörös fúvókákkal biró kompresszornak két egymásra merőleges metszete, a 15. és 16. ábra sugárirányú szárnyakkal biró kompresszornak két hasonló metszete, végül a 17. ábra a találmány szerinti visszacsapó j szelep hosszmetszete, a | 18. ábra pedig oly visszacsapó szelep ! hosszmetszete, mely a megszűkülés helyén í pótszeleppel van ellátva. | A találmány alapelve szerinti működésre ; alkalmas fúvókák négy általános typusra ' oszolnak. Az előző typusnak az 1. ábrán j föltüntetett kiviteli alakjánál a fúvóka (a) | bebocsátó része konvergens, azonban megközelítőleg hengeres, (illetve hasábalakú) is I lehet. A fúvóka falai a (b) megszűküléstől j kezdve kúpkalakban jelentékenyen divergálnak és egy (c) kúpot fognak közre, mely a (d) hüvellyel bordák útján összekötött (cl) tartóhoz van ex-ősítve. Az összekötő bordák olyan alakkal bírnak, hogy a nyomóközeg áramlása elé a lehető legcsekélyebb ellenállást gördítik. A (d) hüvelyt a fúvóka (el) karimája rögzíti helyzetében. A (c) kúp hegye a (b) megszűkülés közvetlen közelé. ben foglal helyet, palástja pedig a fúvóka által alkotott üreges kúp falaival pontosan vagy megközelítőleg párhuzamos úgy, hogy a fúvókában gyűrűs keresztmetszetű (e) pálya képződik, melyben a mozgási energiának nyomási energiává való átalakulása | befejeződik. j A (c) betétkúp (cl) tartójának és a fúvókafalak folytatásának tervezésénél mindig a fúvóka célját kell szem előtt tartani. A (c) kúp hegye úgy fekszik és a fúvóka alakja a megszűkítés közelében úgy van megválasztva, hogy a nyomóközeg a tulajdonképpeni divergálási vonalak mentén a fúvóka oldalfalaival párhuzamos utakon haladjon, még mielőtt az energia a növekvő keresztmetszetű fúvókarészben átalakulna. Mivel a fúvóka egyenes részei az áramlás irányában a (c) kúp tengelyére vonatkoztatva divergálnak, a fúvóka és a kúp falai között növekvő keresztmetszetű pálya képződik, melyen a sebesség nyomássá alakul át. A második fúvókatypusnak egy igen egyszerű kiviteli alakjánál (2. ábra) a nyomóközeg a fúvóka átellenes végein alkalmazott két (a és al) nyíláson vezettetik be és egy (f) test segélyével eredeti áramlási irá-