45924. lajstromszámú szabadalom • Vezérlőszelep Westinghouse-nyomólégfékek számára

5. ábrán a 4. ábra (e-f) vonala mentén vezetett függélyes metszetben, végül a 6. ábra részlet. Az (1) vezérlő szelep (1. ábra) 3-nál a fővezetékhez van kapcsolva. A (2) vezérlő dugattyú mellett lévő (4) átömlési csatornán keresztül ismert módon vezeték-levegő áramolhat a (17) vezérlő kamrából a kisegítő légtartányba. A (17) vezérlőkamrában a (2) dugattyú alatt, a találmány értelmében, a (6) elzáró szerkezet foglal helyet, mely dugattyúból hajlékony lemezből, vagy hasonló testből állhat. A jelen esetben dugattyú van alkalmazva, melynek rúdját a (8) hüvely veszi körül. Utóbbit a (9) rúgó állandóan legmagasabb helyzetében tartja. (1. és 2. ábrák). A (6) dugattyú és a (8) hüvely közt a (7) rúgó foglal helyet, mely gyöngébb, mint a (9) rúgó és mely a (6) dugattyút legmagasabb helyzetében ütközőhöz szorítja. Az üzemi fékezések alkalmával (2. ábra) a (14) horony a (17) vezérlő kamrát az (5) fővezetékkel összeköttetésben tartja. A (17) vezérlő kamrából másik, az (5) fővezetékhez vezető csatornát a (15,16) furatok létesítenek, melyek a (18) keresztfurat útján vannak az (5) fővezetékkel összekötve. Ezen összeköttetést a (19) szelep befolyásolja, melyet egyrészt a (17) vezérlő kamrában, másrészt a fővezetékben uralkodó nyomás és a (20) rúgó (4. ábra) működtet. A (6) elzáró szerkezet kényszermozgásban van a (10) mellék-vezérlő szerkezettel, mely tolattyú alakjában van kiképezve és a (8) hüvellyel együtt mozog. Ezen mellék-vezérlő szerkezetet a (11) vészfékező berendezés befolyásolja, mely a vezetékből jövő levegőt közvetlenül a szabadba jutni engedi. Ez elrendezéssel elérjük, hogy a (2) fővezérlő dugattyú a vészfékező berendezés közvetlen befolyása alól mentesítve van. A vezérlő szelep alsó végén kiegészítő légtartány van elrendezve, mely a (16) csatornához csatlakozik. Megoldott (nyugalmi) állapotban (5. ábra) az elzáró szerkezet helyzetét a (7) és (9) rugók biztosítják és a vezetékben lévő levegő a (24) csatornán, a (22) szelepen és a (21) csatornán keresztül a (17) vezérlő kamrába és innen egyrészt a (4) hornyon keresztül a kisegítő légtartányba, másrészt a (15) kivezető csatornán keresztül a kiegészítő tartányba juthat; ezen üregek tehát azonos feszültségű nyomó levegővel telnek meg. Az (5) fővezetékben bekövetkező csekély nyomáscsökkenés és a (17) vezérlő kamrában ezáltal keletkező túlnyomás esetén a (6) elzáró szerkezet mindamellett megmarad előbbi helyzetében mindaddig, amíg a (7) rúgó a (6) dugattyú két oldalán uralkodó nyomáskülönbséget kiegyenlíteni képes. A kisegíiő légtartányban tehát, a fővezetékben bekövetkező nyomáscsökkenés dacára és annak dacára, hogy a (4) átömlési csatorna el nem záródik, nyomásveszteség nem köv etkezhetik be, mert a (6) vezérlő szerkezet helyzetében magmarad. Csak nagyobb mérvű nyomáscsökkenésnél lesz a (7) rúgó ellennyomása legyőzve, mikor is a (6) dugattyú sülyed és a (17) vezérlő kamra, valamint a kiegészítő tartány légtartalma a (14) kibocsátó csatornán keresztül a fővezetékbe kiürül (2. ábra). A (2) vezérlő dugattyú ennek folytán szintén sülyed, a (4) átömlési csatorna elzáródik és a fék megfeszül. A vészfékezés megindítására ab (5) fővezetékben hirtelen nagyfokú nyomáscsökkenést létesítünk. A (6) dugattyú két oldalán ezáltal létre jövő tetemes nyomáskülönbség folytán e dugattyú a (7) rúgó összeszorítása közben sülyed, a (8) hüvelyt, melyre rátámaszkodik és a (10) tolattyút magával viszi és a (9) rúgót összeszorítva legalsó helyzetébe jut (3. ábra). A mellék-vezérlő szerkezet ekközben az (5) fővezeték levegőjét a (11) szelepen keresztül a szabadba jutni engedi. A (11) szelepet a vezetékben bizonyos nyomáscsökkenés bekövetkezte után a (12) rúgó újból elzárja. Minthogy" a (6) elzáró szerkezet vészfékező helyzetében a (17) vezérlő kamrában bezárva lévő levegő a kibocsátó csatorna bekövetkezett elzáródása folytán a (14) hornyon keresztül többé el nem távozhatik, ennélfogva a fékezés gyors megindítása dacára