45739. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép folyadékok emelésére

- 10 -nagy nyomású folyadékot állíthatunk elő és mellyel egy légüstben energiát halmozhatunk föl, mely szabaddá válásakor a kompresszió periódusát szolgáltatja. Ezen eljárást a jelen találmány tárgyára alkalmazva, az ezen kombináció folytán szükség szerint módosított eljárás foganatosítására szolgáló gépet láttatja a 19. ábra, ahol is a nyomócsőnek külső végén a (134, 137) légüstök, továbbá a (127) szelep vannak elrendezve, mely utóbbi a folyadékot csak addig bocsátja át, míg a nyomócsőben áramló folyadékoszlop nagy sebességet nem nyert, amikor is a (152) rúgó segélyével nyitva tartott szelepet a nagy sebességgel áramló folyadékoszlop, a közönséges hydraulikus kosokhoz hasonlóan, eleven erejénél fogva elzárja; a szelepet az utóbbi rúdjára erősített (132) gyűrűvel kapcsolódó (130) kilincs tartja elzárva, mely a (143) elektromágnes hatása alatt álló (131) rúddal van csuklósan összekötve. Mikor a (127) szelep zárt állapotban van, akkor a (134) légüstben elrendezett (133) szelep ki lóvén nyitva, a folyadék a légüstbe hatol és abban megemelkedik mindaddig, míg a (133) szelepet a (135) úszó vagy hasonló elem nem zárja. Minthogy a folyadékoszlop mozgása hirtelen meg nem szűnhet, a folyadék eleven erejénél fogva kinyitja a (136) szelepet és nagy nyomással tódul a (137) légüstbe. A (134) légüstben fölhalmozott eleven erő már most a párnakompresszió periódusát szolgáltatja, melyre szívás következik, amikor is a kinyílt (7) szelep útján friss égési keverék áramlik be. A (7) szívószelep rúdjára a (138) szigetelő és a (139) elektromos vezető van erősítve, mely utóbbi a (140, 141) vezető drótok útján a (142) battériát és a (143) elektromágnest tartalmazó áramkörrel elektromosan van összekötve. Az áramkörbe továbbá a (145) csap körül elforgatható (144) emeltyű van beiktatva, melyet a (146) rúd, a (147) kar, a villás (148) kar és az utóbbival kapcsolódó (149) pecek útján a (127) szelep rúdja vezérel. Az áramkör végül a (150) kontaktust és a (151) szögemeltyűt tartalmazza, mely utóbbi akként áll rúgóhatás alatt, hogy két szélső állásának egyikében igyekszik maradni. A (7) szelepnek nyitásakor a (151) emeltyű középállásba, mondjuk «holt állásba» jut, majd a reá ható rúgó hatása alatt még tovább mozog el. A szívószelep záródásakor a (151) szögemeltyű a (139) vezetővel érintkezésbe jut és azzal fémes kontaktusban marad mindaddig, míg a továbbemelkedő szelep a szögemeltyűt ismét a holt állásba nem tolja el, mely állásból a szögemeltyű a rúgó hatása alatt a (138) szigetelő felé mozog el. Ameddig a (139) vezető és a (151) emeltyű egymással fémes kontaktusban' vannak, addig az áramkör zárva van, tehát az elektromágnes gerjesztetik, amikor is az utóbbi a (131) rudat magához rántván a (130) kilincs a (132) gyűrűt elhagyja; ha már most a (134) légüstben a nyomás elegendő mértékben csökkent, a (127) szelep a (152) rúgó hatása alatt kinyílik. Nyomban a (131) rúd megemelése után a (153) rúgó oly állásba húzza a (144) emeltyűt, melynél a (131). rúd ezen emeltyűnek fölső részére támaszkodván ezen helyzetében rögzíttetik, ahol is az emeltyűnek ezen elmozgását a (146) rúdban kiképezett hasíték teszi lehetővé. Minthogy ekkor a (144) emeltyű a (150). kontaktussal már nem érintkezik, az áramkör meg van szakítva. Mikor a nyomás már elegendő mértékben csökkent, a (127) szelepmegemelkedvén a (148) villás kar akként emeltetik meg, hogy a (144) emeltyű abba az állásba forgattatik el, melynél a (131) rúd lesülyedhet, az emeltyű és a (150) kontaktus pedig ismét érintkeznek. A részletezet szerkezetet más oly szerkezettel is helyettesíthetjük, mely a (127) szelepet akként vezérli, hogy az csakis a munkaperiodus folyamán nyittatik ki, míg a párnakompresszió a szívás és a kompresszió periódusa alatt elzárva tartatik. Azt az ismert eljárást, mellyel a friss égési keveréket vagy annak egy részét nyomás alatt vezetjük az égési kamrába, a jelen találmány tárgyára akként alkalmazzuk, • hogy a megfelelő szelepeket vagy elektromos úton vezéreljük és lökhárítókkal vagy hasonló szabályozó elemekkel látjuk el, vagy azokat a nyomásváltozások