45739. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép folyadékok emelésére

-11 — hatásának alávetett diafragmák vagy hasonló elemek segélyével működtetjük, továbbá a gépnek megfelelő részeit légüstökkel látjuk el és a csöveket kettősen rendezzük el, ahol is több szívó csövet különböző felszínmagasságokban kötünk össze az égési kamrával stb. Ha oly folyadékot kell emelnünk, melyre annak az égési termékekkel való gyakori érintkezése káros hatást gyakorolna, akkor a folyadékot bebocsátó szelepet a szivattyútól oly távolságban rendezzük el, melynél az égési kamrába be- és abból kiáramló folyadék a nyomó csőnek külső végén tényleg kihajtott folyadékból akként van elkülönítve, hogy az csupán egy, az égési kamra és a szívócső között ide-oda áramló folyadéktömeget képez. Ily foganatosítási alakot láttat a 4. ábra, ahol is az égési kamrába áramló, majd az expanzió folyamán abból kiszorított folyadék a (4) csőben mozog el, de nem szoríttatik oly mértékbén kifelé, hogy az a folyadékot bebocsátó (2) szelepet elérhetné, míg az utóbbiban át friss folyadék áramlik be, mely részben a (154) nyomócső mentén mozog el, részben pedig a (4) cső útján az égési kamra felé tart, míg a beáramlott folyadéknak az égési kamra felé áramló része a következő periódus folyamán a (154) nyomócsőbe szoríttatik. Az abból származó hátrány, hogy az égési kamrával érintkező folyadék meg nem újíttatván, az az égési termékekkel való gyakori érintkezés folytán túlmelegszik, azáltal szüntettetik be, hogy a föltüntetett módon a (4) cső ! közepén átvezetett (154) nyomócsőbe áramló friss folyadék az ezen csövet körülvevő folyadékból a meleget elvonja. Az említett két folyadék elkülönítését diafragma segélyével is eszközölhetjük. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatták, hogy az égési kamrában levő folyadéknak a magas hőfokú gázoktól való elválasztására nem szükséges az ismert módon alkalmazott úszót elrendezni; ilyenkor célszerű az égési kamrát függélyes merevítő bordák segélyével több részre osztani, ami különösen nagy átmérőjű égési kamrák alkalmazása esetén jár előnnyel, mert ezen bordák a kamrának egymással szemben levő részeit összekötvén, a kamrának szilárdságát fokozzák. Ugyanezen célt, vagyis a kamrának a belső nyomás elleni szilárdságának fokozását más módon azáltal is érhetjük el, hogy a kamrának több átmérője mentén, különböző magasságokban merevítő, összekötő rudakat rendezünk el, melyek egyúttal, ha csak azok megfelelően kiképezett harántmetszettel bírnak, az azokat elérő folyadékkal szemben is növelik az ellenállást. Az eddigiekben föltételeztetett, hogy a folyadék adagolása beszüntettetik, mihelyt a folyadékkészletből a gépbe irányuló áramlás megszűnik; világos azonban, hogy ha a szelepet rúgó, lökhárító vagy hasonló elem segélyével szabályozzuk, akkor ezen rúgót vagy lökhárítót akként rendezhetjük el, hogy az a szelepet fészkétől mindaddig távol tartsa, míg a szelepet bizonyos nyomás segélyével el nem zárjuk. Mikor tehát a kamrába visszaáramló folyadék elmozgása bekövetkezik, akkor ezen folyadék egy része a folyadékot bebocsátó szelepen áramlik át mindaddig, míg akkora sebességet nem éri el, hogy az utóbbinak hatása alatt a szelep elzáratik. Ily esetben a visszaáramló folyadék nagyobb sebességet nyer, mint az eddig leírt esetekben úgy, hogy ennek megfelelően a párnakompressziór nak vagy a gyújtást mégelőző kompressziónak mértéke is növekedik. Mikor a gépet meg akarjuk indítani, az égési anyagnak megfelelő keverési arányát nem tudjuk azonnal elérni, amiért is a keverék nem fog meggyulladni, ami azáltal is bekövetkezhetik, hogy az égési keverék az áramlás folyamán összetételében változást szenved. Hogy már most a gépnek folytonos működését tökéletlen gyújtás esetén is biztosítjuk, a következő foganatosítási alakot alkalmazzuk: A folyadékot bebocsátó (2) szelepet (2. ábra) rúgó vagy hasonló elem segélyével fészkéről rendszerint eltávolítva tartjuk és pedig akként, hogy a visszaáramlás folyam , amikor is egy égési keveréket komprimáló folyadékoszlop áramlik az égési