45738. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép folyadék emelésére

hajtására. Világos, hogyha az egyik légüstből való elvonást korlátozzuk, míg egy másik légüstöt akként rendezünk el, hogy az a löketnek bizonyos részén át egy szelep segélyével a nyomócsőből elzárassék, akkor a szivattyú a folyadékot sokkal nagyobb nyomással szállítja, mint amilyen a számított normális nyomás. Ebben az esetben a második légüstben levő sűrített levegő vagy a tápcsőben levő folyadék szolgáltatja a friss keverék komprimálására szükséges energiát, de ettől eltekintve, a részletezett elrendezésnektnűködése hasonlít a hidraulikus kosárhoz, azzal a különbséggel, hogy míg az utóbbinál a folyadéknak eleven ereje súlyhatásból származik, addig az előbbinél az az égés hatásából ered. A nyomó csőben továbbá oly célból rendezünk el légüstöket s szabályozó csapokat, hogy a körfolyam perisdusainak idejét szabályozhassuk. A szívócsőhöz is csatolunk esetleg lég- i üstöt oly célból, hogy a súlyhatást, melynek j a folyadék alá van vetve, fokozzuk vagy i csökkentsük. j A megemelt folyadékoszlop folytonossá- j gának előidézésére szolgáló légüstben uralkodó átlagos nyomást célszerű majdnem állandó mértékben tartani, oly célból, hogy ezen nyomást a szivattyú szabályozására j használhassuk föl, pl. azáltal, hogy a lég- I üstben levő levegőt egy diafragmára mű- j ködtetjük, mely a beszívandó keverék ' mennyiségének szabályozására szolgáló, fojtó- j szelepet elállítja. A nyomócsőbe a szivattyú és a légüst közé egy szelepet iktatunk, oly célból, | hogy ennek nyitásával a keveréknek a légüst- j ben uralkodó nyomás segélyével végzett I komprimálása révén a szivattyút megindíthassuk. A szivattyú működéséből származó rezgést a minimumra redukálandó, a nyomó-és szívócsövet kettősen és akként rendezzük el, hogy a föllépő erőhatások egymást egyensúlyozzák. A megemelt folyadék ekként az egyik csőben kifelé áramlik, míg a visszafelé áramlás egy másik külön csőben történik, amikor is egyszerű visszacsapó szelepeket rendezünk el oly célból, hogy az áramlások irányát föntartsuk. Az a tartály, melybe a folyadékot felnyomjuk és az, melyből a folyadék visszaáramlik, ugyanazon, vagy különböző fölszínnel bírhatnak, ha nyitottak és állandó vagy változó nyomás alatt állhatnak, ha zártak. Erre nézve a fölső határt az az eset adja meg, melyben a tartályokban ugyanazon nyomás uralkodik, az alsó határt pedig abban az esetben, melyben az a tartály, amelyből a folyadék visszaáramlik,' alacsonyabb fölszinnel bír, az szabja meg, hogy a visszaáramló folyadékoszlopban rejlő eleven erő még elegendő legyen a keverék komprimálására. Abból a célból, hogy a folyadéknak a kamra fölső részéhez való érkezésekor föllépő lökést csökkentsük és sok egyéb célból is, célszerű a kamra tetejéről lecsüngő burát vagy hasonló elemet akként elrendezni, hogy az az égési termékeknek vagy a tisztító levegőnek egy részét visszatartsa, amikor is az utóbbi rugalmas párna gyanánt hat. A kamrának alsó részén elrendezett szelep segélyével, mely, miként fönt leíratott, esetleg a kipuffogási szelepet vezérli, más szelepeket is vezérelhetünk, pl. egy, a szívó segédcsőben elrendezett fojtószelepet. Az említett alsó szelepet, működésének előmozdítása és mozgásának szabályozása és határolása céljából lökhárító hengerrel- láthatjuk el. Ha a kipuffogási szelep függetlenül működik, akkor azt akként képezzük ki és rendezzük el, hogy az nyitásakor az égési termékeket kibocsássa, de az áramlás vagy lökés hatása alatt elzárassék, mihelyt a folyadék azt eléri. A szelepeket a csövek közül az egyikben vagy többen ismert módon elrendezett egy vagy több diafragma segélyével vezéreljük, melyek az illető csőben végbemenő áramlás sebességétől függő mértékben mozgattatnak el. Az égési keveréknek meghatározott menynyiségben való bebocsátása céljából a szívóvagy nyomócsővel kapcsolatban mérőszerkezetet rendezünk el, mely egy kamrából