45738. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép folyadék emelésére
— 5 — és egy abban két batár között ide-odajáró dugattyúból vagy szelepből áll, ahol is a kamra térfogata a szükséges mennyiségű keverék térfogatával egyenlő. De lehet két határ között ide-odamozgatott folyadékoszlopot is alkalmazni. Ha a mérőkamrát a szívócsővel kapcsolatban rendezzük el, a dugattyú önműködően oly szelep gyanánt hat, mely az égési kamra és a szívócső közötti közlekedést beszünteti. A munkafolyamatnak kezdetén a dugattyú a szívócsőnek az égési kamrába benyúló részét képező mérőkamra fenekén kiképezett fészekbe mélyed ; ebben az állásában a dugattyú elzárja a szívócsövet; mikor pedig az utóbbiból a folyadék a robbanás vagy égés megtörténtével a kamra felé áramlik, a dugattyú egy záróelemmel határolt szélső állásba emeltetik meg. Mikor a dugattyú ebben az állásában van, a folyadék az égési kamrába hatol, mely kitolja az égési termékeket. Mikor a folyadék a szívócsőbe visszaáramlik, a dugattyú eredeti helyzetébe, vagyis fészkébe mozgattatik vissza, miáltal a folyadék további visszafolyása meggátoltatik. Ekként a bebocsátott égési keverék térfogata egyenlő a visszaáramló folyadéknak a mérőkamrába járó dugattyú által megszabott térfogatával, az utóbbival pedig bármely periódus alkalmával lényegében a mérőkamrának térfogata egyenlő. Az égési kamra és a nyomócső közötti közlekedés beszüntetésére szolgáló szelepet szintén az említett dugattyú és pedig akként működteti, hogy, mikor a dugattyú belső végállásába jut, az a szelepnek zárását, fészkébe való visszajutásakor pedig a szelepnek nyitását végzi vagy legalább is lehetővé teszi azt. Hogy az égési keveréknek gyújtása a kompressziónak legelőnyösebb fokánál következzék be, egy diafragmát tartalmazó és alkalmas fonadékkal megtöltött kamrát rendezünk el, mely a diafragmának egyik oldalán az égési kamrával, másik oldalán pedig egy megfelelő edénnyel közlekedik, mely utóbbiban a közlekedést létesítő elem fölött egy, célszerűen elállítható rúgó hatása alatt álló csuklós lemez, szelep, vagy hasonló elem van elrendezve. Mikor az 1 égési kamrában a nyomás fokozódik, a diafragma kiterjed, minek folytán a diafragmás kamrában levő folyadék az edénybe áramlik; a lemez ennek következtében ak-I ként fordul el, hogy az elektromos gyújtókészülékuek áramkörét nyitja. Mikor az égési kamrában uralkodó nyomás csökkenni kezd, a folyadék az edényből akként áramlik vissza a difragmás kamrába, hogy a lemez ellenkező irányban forog el és akként a gyújtókészülék áramkörét zárja. A gyújtókészüléknek működését bizonyos nyomásoknak megfelelő határok közé szorítandó, egy, egyik végével az említett edénybe merülő és az elektromosságot vezető alkalmas folyadékkal, pl. higannyal megtöltött (U) alakú csövet rendezünk el, melynek i nyitott, valamint zárt ágába, az utóbbiban I levő higany fölszinétől megfelelő távolság-I -ban, egy-egy vezetődrót merül. | Mikor az edényben uralkodó nyomás bi| zonyos megfelelő határok közötti értéket ! ért el, az (U) alakú csőben levő higany ; mindkét dróttal akként jut érintkezésbe, i hogy a gyújtókészüléknek áramköre az előbb említett lemez révén záródhatik. Ha ellenben a nyomás a fölső határt túllépi vagy az alsó határ alá sülyed, akkor az (U) alakú csőben levő higany a drótok egyikét elhagyja úg3r , hogy az áramkör nem záródhatik. A mellékelt rajzokban a találmány tárgyát képező eljárás foganatosítására szolgáló gép több foganatosítási alakjában függőleges metszetekben van föltüntetve. Az í. ábrában (1) az égési és expánziós kamra, (2) a szívócső, mely egy tartállyal közlekedik, mely utóbbiban a folyadék fölszíne pl. a—a; (3) a nyomócső, melynek hosszát és egyéb méreteit akként kell megállapítanunk, hogy a mozgó folyadéktömeg a célnak megfelelő nagyságú eleven erővel birjon. Az (5) csap körül elforgó (4) csapószelep arra szolgál, hogy egyszer a föltüntetett módon az (1) kamra és a nyomócső, másszor pedig a vonalkázottan föltüntetett módon az (1) kamra és a szívócső között ' létesítsen közlekedést. Az égési kamra
