45738. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép folyadék emelésére
- 3 -kamrában a nyomás fokozatosan csökken, a szelep önműködően jut másik állásába, amikor is az a kamra és a szívócső között a köztekedést szabaddá teszi, a kamra és a nyomócső között pedig beszünteti. Ennek megtörténtével a folyadék a szívócsőből a kamrába áramlik s az égési termékeket kiszorítja a kipuffogási szelepen át, mely önműködően vagy vezérlés útján pl. a kamra alsó részén elrendezett, említett szeleppel való összeköttetése révén nyittatik. Az égési termékek kitolásához a tisztító levegőt bebocsátó, ismert szerkezeti elem is hozzájárul. Mikor a folyadék nyugalomba jutott, az a tartályba kezd visszaáramolni, amikor is az a szívó szelep útján friss keveréket szív be. Mikor a kamra alsó részén elrendezett szelep a kamra és a nyomócső közötti közlekedést beszünteti, a nyomócsőben levő folyadék nagy sebességgel áramlik tova; a szelep záródásakor vagy valamivel előbb a részletezett szívó segédcső révén a tartályból vagy a szívócsőből a folyadék a nyomócsőbe szívatik, ahol is az áramlás mindaddig folytatódik, míg a folyadékban rejlő eleven erő föl nem használódik. Mikor a kamra felé irányuló folyadékáramlás megkezdődik, a folyadék a szelepet akként váltja át, hogy a szívócső és a kamra közötti közlekedés beszüntettetik, amikor is a folyadék az égési kamrában levő friss keveréket komprimálja. Ha a kamra alsó részén elrendezett szelep csupán a szívócső és a kamra közti közlekedés vezérlésére szolgál, akkor a gép módosított elrendezése és működése a következő : A kamra fölső részén elrendezett és a keverék bebocsátására szolgáló szelepet esetleg egy másik szeleppel helyettesíthetjük vagy pedig az utóbbit a szívószelep kiegészítésére használhatjuk, amikor is ezt a második szelepet a nyomócsőben, a befelé nyílóan és akként rendezzük el, hogy az a kifelé áramló folyadék révén a nyomócsőbe részben vagy egészben beszívott keveréket bebocsátja. Az ekként beszívandó gáznak mennyiségét egy, a szívó segédcsőben elrendezett elállítható csap vagy hasonló elem segélyével szabályozzuk. Mikor a nyomocsőben levő folyadék visszafelé áramlik, az a beszívott gázt az égési kamrába tolja, vagy egy, a nyomócső és a kamrának fölső része között elrendezett csőágba szorítja, minek megtörténtével a gáz a kamrában komprimáltatik. Mikor a keverék a nyomócsőben elrendezett szelep útján a kamrába beszívatott, a kamrában az égési termékek kitolására szolgáló folyadék van jelen, amikor is kívánatos, hogy ez utóbbi a kamrában maradjon, miért is a szívócsőben visszacsapó szelepet rendezünk el. Ha ezt nem tesszük, a kamrában és a tartályban levő folyadék oszcillálni fog, amikor is a rezgési periódus főleg a szívócső hosszától függ. Ha már most a tartályban levő folyadék fölszine magasabb, mint a kamrában levőé, akkor az utóbbiba áramló folyadék túlemelkedik úgy, hogy a kamrában a folyadék fölszíne magasabb lesz, mint a tartályban. Azonban a további oszcillálás is lehetséges, mely alkalommal a folyadék ellenkező irányban fog túlemelkedni, azután ismét a kezdeti irányban, a mikor is az utolsó túlemelkedést a keverék komprimálására vagy az utóbbinak előmozdítására használhatjuk föl. Ha az égési keveréket nyomás alatt vezetjük be, akkor ezáltal a bebocsátást természetesen előmozdítjuk; ezen célból az égési energiának egy részét arra használjuk föl, hogy a keveréket a bebocsátás előtt komprimáljuk, vagy annak segélyével levegőt sűrítsünk, mely utóbbi azután a keveréket a kamrába tolja. A részletezett gépnek pontos működése a szívócsőnek, a nyomócsőnek és az esetleg alkalmazott szívó segédcsőnek viszonylagos és abszolút méreteitől és helyzetétől függ. A jó működés szempontjából előnyös az említett csövek közül az egyikhez vagy többhez légüstöt csatolni. A nyomócsőhöz csatolt légüst tudvalevőleg arra szolgál, hogy a szállított vízoszlop folytonos legyen, ne lüktessen és el ne í szakadjon és ekként alkalmassá váljon pl. I egy Pelton-keréknek vagy egy turbinának