45738. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép folyadék emelésére

- 13 -állapított határt eléri, mely célból a szelepet rúgó hatás alatt álló diaphragma révén akként működtetjük, hogy mikor a diafragmának a rugalmas párnával közlekedő oldalán uralkodó nyomás a rúgó erejét legyőzi, a szelep elmozgattatik. Ha a folyadék nagyobb nyomásán kívül, az égési kamrában teljes expanziót akarunk elérni, akkor a nyomó csőnek végén oly (91) szelepet rendezünk e), mely rúgó hatás alatt rendszerint nyitva tartatik, de elzáratik akkor, mikor az odaáramló folyadék sobessége bizonyos értéket meghaladt, miként az a hydraulikus kos működési módjából ismeretes. Ily elrendezés mellett, a nyomó csőben áramló folyadék első sorban a (91) szelepen át tódul ki mindaddig, míg a sebesség bizonyos mértékig nem fokozódott, amikor is a (91) szelep elzáratik, minek folytán a folyadék a részletezett módon első sorban a (88), majd a (87) légüstbe áramlik. A 17. ábrában föltüntetett foganatosítási alak az előbbinél annyival egyszerűbb, hogy itt a (86) légüstben ninos szelep v:--gy úszó elrendezve, minek következtében a (90) szelep mindaddig nem nyílik ki, míg a (86) légüstben uralkodó nyomást el nem éri; ily elrendezés mellett, minthogy itt most nagyobb nyomás lép föl, az égési keverék kompriaiálásához szükséges energia fölhalhalmozása céljából kisebb mennyiségű rugalmas fiuidumra van szükség a (86) légüstben, mint az előbbi esetben (16. ábra), ahol is kisebb nyomás lép föl és nagyobb térfogatú rugalmas fiuidumra van szükség. A fönt részletezett módon a szívó és nyomó csövet célszerű kettősen és akként elrendezni, hogy a föllépő erőhatások egymást ellensúlyozzák. A nyomó csőnek párosával való elrendezése a gép működésének gyorsítását eredményezi. Ily elrendezéssel bír a 15. ábrában föltüntetett foganatosítási a'ak, ahol is a (3) nyomó cső a (3a és 3b) csövekben ágazik el. Ha ezen ásövek mindegyike akkora hosszal és átmérővel bír, mint az ezen két csővel helyettesített egyetlen nyomó cső, akkor a körfolyam lefolyásának időtartama megrövidül.. Ha a (3a) csőág a (3b) csőágnál hosszabb és a (92 és 93) visszacsapó szelepek akként vannak elrendezve, hogy a (3a) csőág a kifelé, a (3b) csőág pedig a visszafelé áramló folyadékot vezeti, akkor a (3) csőben sokkal folytonosabb folyadékoszlopot kapunk. Mikor a (4) szelep (4a) állásába fordul el úgy a (9) mint a (92) szelep kim ílik és az ezen utakon beáramló folyadék követi a nyomó csőben áramló folyadékoszlopot, megfelelő elrendezés mellett azonban a (3b) csőben nyugalomba jutása után nagy sebességgel visszaáramló folyadékban rejlő eleven erőnél fogva a rövid (20) csövön át sokkal uagyobb mértékben szivatik be a folyadék. Mikor a (9) szelep elzáratott, a (3b) visszavezető csőben, áramló folyadék az égési kamrába jut és abban a komprimálást végzi, azonban a visszavezető csőből kiáramló folyadéknak egy része akként követi a nyomó esőben áramló folyadékot, hogy az utóbbiban bizonyos körülmények között, az áramlás iránya nem fordul meg Mikor az elégés folytán a nyomás megemelkedik, a (92) szelep el-I záratik, a (3a és 3b) csövek különböző magasságú fölszínnel bíró külön tartályokba vezetnek. Abban az esetben, melyben alkalmatlannak mutatkozik a készlettartályt oly fölszínen elrendezni, hogy a folyadék az égési termékeket kitolandó, saját súlyánál fogva áram öljék az égési kamrába, a működtetés módját a fönt részletezett módon akként módosíthatjuk, hogy a folyadéknak szükséges megemelését minden egyes körfolyamnál az égési energia egy részének segélyével végezzük. Ily működéssel bír a 18. ábrában föltüntetett foganatosítási alak, ahol is a (94) légüst a (95) cső útján a (3) nyomó csővel akként van összekötve, hogy mikor a folyadék a munkaperiodus alatt nyomásnak vettetik alá a folyadéknak egy része a (96) szelep útján, akként áramlik a (94) légüstbe, hogy abban a rugalmas párnát komprimálja és ez utóbbiban energiát halmoz föl. A (4) szelep a (97) kar, a (96) rúd és a (99) kar útján a (100) fojtó szeleppel vagy hasonló elemmel akként