45738. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép folyadék emelésére

— 14 — van összekötve, hogy mikor a (4) szelep másik állásába fordul el, a rugalmas párnában fölhalmozott energia szabaddá válik. Mikor a (100) fojtószelep nyittatik, a (94) légüstben foglalt rugalmas párna kiterjed és a folyadék a (101) csövön át akként áramlik ki, hogy az injektor módjára hatván, a folyadékot a készlettartályból az égési kamrába emeli. A beszívandó égési keveréknek mennyiségét, mely a tartály felé visszaáramló folyadék mennyiségétől függ, a (102) visszacsapó gzelep és a (103) mellékcsatorna révén szabályozhatjuk. A 19. ábrában föltüntetett foganatosítási alak, melynél a folyadék szintén egy alacsonyabb fölszínen elrendezett készlettartályból emeltetik meg, az előbbitől főleg abban különbözik, hogy itt az energiának egy része, mely minden körfolyam alkalmával a folyadék megemelésére fordíttatik, közvetlenül és akként hat egy. a (105) hengerben járó (104) dugattyúra, hogy a henger fölső részében lévő rugalmas párna komprimáltatik. Ha nagy nyomású folyadékot vagy égési termékeket vezetünk a hengernek alsó (106) részébe, akkor azok megemelik a (104) dugattyút, amikor is a bebocsátásra a (107) szelep, a kibocsátásra pedig a (108) szelep szolgál. A (104) dugattyú a (109) rúd közvetítésével akként van összekötve a (111) hengerben járó (110) dugattyúval, hogy az utóbbinak megemelkedésekor a folyadék a (112) szelep útján a hengerbe szivatik, majd mikor a dugattyú lefelé jár, a folyadék a (113) szelepen át a (101) csőbe áramlik, amikor is injektor módjára hatván, a mélyebben lévő tartálytályból a folyadékot kiemeli. A rugalmas párna expandálásását a (4) szelep elmozgása idézi elő, mely utóbbi a (97) kar, a (98) rúd és a (114) emeltyű útján a (108) szelepet működteti. Az eddig részletezett foganatosítási alakoknál az égési keverék bevezetése szívás útján történik. A keveréket azonban nyomás alatt is vezethetjük a kamrába, amikor is azt az égési termékek kitolása után szivattyúval vagy más ismert módon szorítjuk be. Gazdasági szempontból azonban célszerűbb az égési energiájának egy részét minden egyes körfolyam alkalmával arra fölhasználni, hogy az égési keverék vagy annak egy része oly nyomásnak vettessék alá, hogy az a kívánt időpontban a kamrába beáramolhasson. Ily működéssel bír a 20. ábrában föltüntetett foganatosítási alak, melynél a (115) légüst akként van összekötve a kamrával vagy a nyomó csővel, hogy az összeköttetés fölszíne mindig alatta marad a folyadék fölszínének. Az égési energiának egy része a légüstben foglalt levegőt minden körfolyam-alkalmával komprimálja és akként tolja a (116) karburátorba, hogy mikor a (7) szelepnek lefelé való mozgása révén a (117) emeltyű, a (118) rúd és a (119) kar útján a (120) fojtószelep nyittatik, a komprimált levegő expandál és a (121) csőbe tódul, miközben a (122) cső útján petróleumot vagy más gyúlékony folyadékot ránt magával és azt a (121) cső mentén szétporlasztott állapotban bevezeti. A (115) légüstnek fölső részén a levegő bebocsátására szolgáló (123) szelep és a (124) visszacsapó szelep van elrendezve. Megjegyzendő, hogy az (115) légüstben az explózió nyomásánál nagyobb nyomás is léphet föl, mely a betóduló folyadékoszlopban rejlő eleven erőtől és onnan ered, hogy a (115) légüst az égési kamrához képest kis térfogattal bír. Ha azt akarjuk, hogy az elégés ne explozióval, hanem lassan történjék, akkor a levegőt és a szétporlasztott gyúlékony folyadékot a (7) szívószelep alávezetjük és pedig a (121) csőnek vonalkázottan föltüntetett meghosszabbítása útján, amikor is a keverékhez még adagolandó levegő előzőleg a kamrába szívatott, abban komprimáltatott és a (7) szelep elzáratott, még mielőtt az égési keverék beáramlik. Ebben az esetben a (120) szelepnek nyitását valamely ismert kis motor segélyével végezzük, mely utóbbit pl. az alább részletezendő gyújtókészülék révén vezéreljük oly célból, hogy ezen szelep a manimális nyomás fölléptekor nyittassék. Ha a bebocsátandó égési keverék gyúlékony gázból és levegőből áll, akkor a keveréket vagy a (123) szelep útján bo-