45738. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép folyadék emelésére
- 2 -megtörténtével a [közlekedés önműködően szabaddá tétetik és a legtöbb esetben szabadon is marad mindaddig, míg a készlettartályból az égési kamrába és onnan visszaáramló folyadék rezgése meg nem szűnik; a kamrába tóduló folyadéknak ugyan egyetlen rezgése is elegendő arra, hogy az égési termékek kitolassanak és hogy a visszaáramláskor friss keverék szívassék be; előfordulhat azonban több rezgés is, mint ahogy nem lényeges az sem, hogy a rezgésnek éppen második felében történjék a friss keverék beszívása. A rezgést, illetve rezgéseket vagy azáltal hozzuk létre, hogy a folyadékot súlyánál és nyomásánál fogva áramoltatjuk be, vagy az égés útján közlünk azzal eleven erőt vagy a folyadékot egyéb hatásnak vetjük alá, vagy pedig az égési energia egy részének hatása alá juttatjuk vagy végül azáltal, hogy az említett eseteket kombináljuk. Föltéve példának okáért azt, hogy az égési kamra a folyadékkészlethez viszonyítva oly fölszínen van elrendezve, hogy a folyadék saját súlyánál fogva jut a kamrába és tölti ki annak egy részét, mihelyt csak az égési termékek elegendő nagy térfogatra expandálnak, akkor a beáramló folyadék, melyben akkora eleven erő van fölhalmozva, hogy a készlettartályban levő folyadék fölszínmagasságán túl emelkedhetik, az égési termékeket egészben vagy részben kitolhatja, minek megtörténtével a folyadék akként áramlik vissza a tartály felé, hogy friss keverék szívatik be, mely azután az az előbb részletezett módon komprimáltatik. A folyadéknak az ezt vezető csőben való oly mozgásba hozását, hogy a folyadék az égési kamrát kitöltse, azáltal is érhetjük el, hogy az égési energiának egy részét akként használjuk föl, hogy nyomást gyakorolunk az elasztikus fluidumra, mely azután kiterjedvén, egy a csővezetékben elrendezett injektort működtet vagy pedig egy dugattyúval vagy hasonló elemmel közöljük a nyomást, mely elem azután akként emeli meg a folyadékot, hogy az egy injektort vagy hasonló elemet működtet vagy saját súlyánál fogva áramlik a kamrába. A jelen találmány tárgyát képező eljárás foganatosítására szolgáló gép legegyszerűbb alakjában az égési kamrából és az utóbbival közlekedő szívó és nyomó csőből áll. Továbbá megfelelő szelepeket, illetve célszerűen csak egy szelepet rendezünk el, mely két fészke között alternatív mozgást végez oly célból, hogy egyszer a szívó cső és a kamra, másszor pedig a nyomó cső és a kamra közötti közlekedést zárja el. Ezen szelepet a kamrának alsó részén rendezzük el. míg annak fölső részén az égési keverék bebocsátására szolgáló szívószelepet, továbbá 'a kipuffogó égési termékek elvezetésére szolgáló kibocsátó szelepet és esetleg ha a karimának friss levegővel való kiöblítéséről is gondoskodunk egy, a levegőt beszívó szelepet is alkalmazunk. A nyomócsővel, az ennek a kamrával való közlekedését szabályozó szelepnek nyomási oldalán egy szívó segédcső van összekötve, mely akár a szívócsőből ágazik ki, akár egy külön, a tartályból kiinduló vezetéket képez. A segédcső és a nyomócső közötti összeköttetés akként van foganatosítva, hogy a nyomócsőbe áramló folyadék injekt.orszerű, vagyis előrehajtó hatást gyakorol, ahol is egy visszacsapó szelepet rendezünk el oly célból, hogy a folyadéknak a szívó segédcsőbe, a szívással ellenkező irányban való áramlását megakadályozzuk. A segédcső belvilágát csap vagy hasonló elem segélyével szabályozzuk. A részletezett gépnek működése a következő : Tegyük föl, hogy az égési kamra gyújtásra kész, friss keveréket tartalmaz és hogy a kamra és a szívócső közötti közlekedés el van zárva; a gyújtás bekövetkezvén, folyadék magasabb fölszínre nyomatik föl. Mikor az égési termékek bizonyos, többek között a kamrában és a tartályban levő folyadékok nívóinak viszonyától függő térfogatra kiterjedtek, a kamra és a szívócső közötti összeköttetést elzáró szelepnek két oldalán uralkodó nyomások egyenlőkké válnak; mikor pedig a