45737. lajstromszámú szabadalom • Önműködő rugalmas csapószelep

Megjelent 1909. évi julius hó 12-én, MAGY. gli KIR. SZABADALMI 1||gi HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 457B7. szám. XXI/d- OSZTÁLY. Önműködő rugalmas csapószelep. GUTERMUTH MAX FRIEDRICH TITKOS TANÁCSOS DARMSTADTBAN. A bejelentés napja 1908 julius hó 6-ika. Jelen találmány célja az újabb időben a | föltaláló neve alatt ismertté vált, úgyneve- | zett Gutermuth-szelepek lényeges javítása, melyek előnyeik mellett számos hátránnyal is bírnak és a mellékelt rajz 1., 2a., 2b. ábráin vannak föltüntetve. Tudvalevőleg ezen önműködő Gutermuth-szelepeknél a tulajdonképpeni sík (a) ülőlaphoz egy föl­hajlított (b, e) rész csatlakozik, melynek (c) vége úgy van a szelepházban megerősítve, hogy a (b) rész a szelep nyitódása alkal­mával a rugalmas behajlást támogatja. Ezen szelepeknek, egyszerűségük és elismert elő­nyeik mellett mégis sok hibájuk van, melyek egyrészt a szelepek helyes játékát rontják és élettartamát csökkentik, másrészt pedig előállításukat megnehezítik és kifogástalan beigazításukat lehetetlenné teszik. A helyes játékot az akadályozza meg, hogy a nyitott szelep nem feküdhet reá egyszerűen a folyadékáramra, hanem be kell abba vágnia, különösen a záródási moz­gás alkalmával (2a. és áb. ábra). Ennek következtében a fojtási ellenállás fölöslege­sen fokozódik és a szelep ezgési törekvése is nagyobb lesz, amellett . edig a szelep (h) lökete mindig fölülmúlja sugár (s) vastag­ságát. A nagyobb szelep! 'ket azonban, külö­nösen magas fordulatszámok esetén, igen hátrányos. Az élettartam csökkenését a szelep külső szélének nagy lökete és rezgésre való haj­landósága okozza, mely a folyadéksugárnak a szelepfölület által való metszéséből szár­mazik. Ezen rezgések folytán a szelep külső széle, közvetlenül a szelep záródása előtt, gyakran rácsapódik az ülésre és ennek következtében a szelep mellső széle be­szakad. Az szelep előállítását az nehezíti meg, hogy a rúgótekerületek pontosan megegyező alakjának és méreteinek betartása az anyag egyenlőtlen viselkedése miatt gyakorlatilag lehetetlennek bizonyult úgy, hogy csak rit­kán sikerült több szelepet olyan pontosan egyformára készíteni, hogy azok közös orsóra legyenek tolhatók és sík részeik az ülések­hez képest pontosan egyenlő helyzetet ve­gyenek föl, illetve egyenlő feszültségekkel feküdjenek az ülésekre. Mivel a lemez tekerületeinek és sík ré­szének viszonylagos helyzetében mindig különbségek állnak fönn, az orsóknak az ülésektől való egyenlő távolsága mellett a szelepek kifogástalan beigazítása lehetet­len volt. A csapószelepek helyes beépítése ennél­fogva különös tapasztalatot és igen lelkiis­meretes munkát, a szerelőtől vagy munkás­tól pedig rendkívüli ügyességet kívánt. V

Next

/
Thumbnails
Contents