45644. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szennyvizeknek és hasonlóknak a folyadékáramban fekvő szűrőtestek segélyével történő tisztítására

dobos szitáknál alkalmazva van, sokkal ! lasúbb, semhogy a sűrített levegő késszerű I hatást gyakorolna. Az elrendezés előnyösen olyan, hogy a sugár mozgásiránya a szita mozgásirányát messe. Világos, hogy ekkor a tisztogatás a szita megrongálása nélkül igen tökéletesen történik és faugy öz "7S!i(!f oam hígítjuk föl, tehát tömegét sem nagyobbítjuk. Ha már az iszap eltávolítását elősegíti is az, hogy az iszap tömegének túlságos növekedését meggátoljuk, mégis nehézségekbe ütközik a leülepedő iszapmennyiségeknek az elvezető csatornába való bevezetése. Ajánlották ebből a célból az elvezető csatornába ülepedő gödrök beépítését és ezeknek külön emelő berendezésekkel való fölszerelését., Ily berendezések azonban körülményesek és igen sok helyet igényelnek. Célszerű, ha a dobot magát képezzük ki akként, hogy az üledéket emelhesse, amenynyiben a szitát támasztó merevítőket lapátok módjára szerkesztjük. Amint azonban ezek a lapátok a dob vízszintes középsíkja felé oly helyzetbe emelkedtek, hogy a súrlódási szöget túllépték, az iszap a lapátoktól lecsúszik. Ezért a fölfogó berendezést igen mélyen kellene alkalmazni, vagyis az iszap ledobatása már igen kis magasságban megtörténnék és így az elvezető berendezés alkalmazására csak kis magasság állana rendelkezésre. Ezt a hátrányt akként kerüljük el, hogy a dobba egy szerkezetet építünk be, mely a dob forgásában részt nem vesz és a lapátokat befelé megfelelő magasságban elhelyezett nyílásig lefödi. Ekkor a dob belsejében kényelmesen lehet vedreket elhelyezni vagy fölfogó kocsikat alkalmazni, a d.ob átmérője kisebb lehet és ennek dacára rendelkezünk a kellő magasságban. Ha nagy esésű szennyvízvezetésünk van, a vezeték alul nyílásokkal ellátott vederbe torkolhatik. mely utóbbi a dob belsejébe nyúlik és melyből a szennyvíz a szitapalástra hull. Ha azonban — mint az gyakori eset — csak kis eséssel rendelkezünk, ily elrendezés nehézségekbe ütközik. , Ha a dobot csonkakúp gyanánt alakítjuk, azt akként rendezhetjük el, hogy a csonkakúp nagyobb alapja az elvezető csatorna fenekére fekszik, a víz pedig a csonkakúp fala felé folyik, melynek oly hosszúnak kell lennie, hogy az egész vizet fölfogja. Ha a befolyó víz mennyisége nagyobb mértékben változó, — így pl. városi szennyvizeknél az esőzések hatása következtében — nem cél'» csonkakúp alakú szita alkalmazása, mert ennek átmérőjét igen nagyra kell választani. Jly esetekben a csonkakúp alakú szita előnyben BÍkszitához csatlakozik, mely előnyösen a szi^a kisebb alapját alkotja és gyűrűalakban képezzük ki, melynek szélessége oly nagy lehei, L„0

y a várható legnagyobb vízállás sem emelkedik a gyűrű fölé. A csatolt rajzon eme berendezés tö^b foganatosítási alakja látható nevezetesen az 1. és 2. ábra oly szennyvíztitsztító berendezés, melynél hengeres, görgőkön futó szitadob van alkalmazva, ezt pedig gyorsan ide-oda mozgó fúvókák tisztítják meg a tisztátalanságoktól, a 3. ábra a görgőkön futó kúpos szitadob metszete, a 4., 5. és 6. ábra belül lefödött, forgó tengelyre ágyazott kúpos gobot tüntet föl és a 7. és 8. ábra azt mutatja, miként vezetjük el a gyakorlatban a fúvókákat a kúpos szitafölület fölött. Mint az az 1. és 2. ábrából kitűnik, a szennyvíz az (a) csatornán az (e) görgőkön futó (b) szitadobba folyik és a szita (c) fe1 nekén átfolyva, a szilárd alkotórészeitől megtisztul, (d) a tiszta vizet elvezető csatorna. A visszatartott iszapszerű alkotórészeket az (f) merevítő lemezek emelik föl és dobják a (g) elvezető garatba. A szitát az üledéktől a dob fölött mozgó (h) fúvókák tisztítják meg, melyek az (i) sűrített levegővezetékhez csatlakoznak. A (h) fúvókáknak a dob forgástengelyére merőleges hasítékaik vannak ós egymással egy (k) vezetőléc útján vannak kapcsolva, melyet az (m) tengely egy (1) forgattyúszerkezet útján indít, ide-oda mozognak úgy, hogy a (h) fúvókák gyorsan tolódnak el a (c) szita-