45544. lajstromszámú szabadalom • Dobos malom közös dobbá egyesített őrlőterekkel
Megjeleni 191)9. évi juuius hó 24-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI J|| ||| HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS , 45544. szám. X i. OSZTÁLY. Dobosmalom közös dobbá egyesített örlőterekkel. ZARNIKO GERHARD MÉRNÖK, GYÁROS HILDESHEIMBEN. A bejelentés napja 1908 október hó 28-ika Találmányom tárgya egy dobosmalom, mely golyósmalomból és rudasmalomból áll és egyesítve közös dobot alkotnak. Ennél az új dobosmalomnál az őrleményt golyósmalomban előzetesen aprítjuk és a rudasmalomban finoman megőröljük. A két őrlőteret célszerűen egy szitakamara választja el egymástól, melyen a kellő módon a fölaprított őrlemény a golyósmalomból a rudasmalomba megy át, míg a kellően föl nem aprított őrlemény a szitakamarából a golyósmalomba megy vissza, kz ismert ilynemű gépekkel, pld. a kettős golyósmalmokkal szemben az új berendezés Azt az előnyt biztosítja hogy a pontokban érintkező golyók az előzetes aprítást végzik, míg a vonalban érintkező és így hathatósabban dolgozó rudak a finom őrlést eszközlik, mi lehetővé teszi, hogy az őrlemény teljes fölaprítását, illetve finom őrlését igen kis térigényű malomban végezzük. A csatolt rajzon a találmány tárgyának egy foganatosítási alakja látható, nevezetesen az 1. ábra az új dobosmalom hosszmetszete, a 2. és 3. ábra a két őrlőtér közé bekapcsolt szitakamara egyik, a 4. és 5. ábra pedig ennek másik foganatosítási alakjának haránt- ós hosszmetszete. Az (a) dobot az anyag átvezetesére szolgáló alkalmas nyílásokkal ellátott (b) fal két (c és d) őrlőtérre osztja, melyek közül a (c) tér (e) golyókkal ellátott golyósmalom, a (d) tér pedig (f) rudakkal fölszerelt rudasmalom gyanánt van kiképezve. A (d) térben lévő rudak kör- vagy sokszög keresztmetszetűek lehetnek. Az anyag az (a) dob forgásánál a (g) nyíláson a (c) térbe jut, hol azt az (e) golyók előzetesen aprítják. Innen a (b) falban kiképezett nyílásokon a (d) térbe megy, hol azt az (f) rudak finoman megőrlik. A megőrölt anyag a (h) elvezető nyíláson távozik. A (b) fal helyett a két őrlőtér közé a 2. és 3. ábrán vagy 4. és 5. ábrán látható szitateret is lehet bekapcsolni. A 2. ábrán látható szitatér a spirálvonal alakú (i) szitafölületekből áll, melyek a (k és 1) falak vannak befogva. A (k) falban (s) nyílások vannak kiképezve, melyeken a (c) teret elhagyó anyag az (i) szitafölületekre jut. Ezeken a kellő módon fölaprított anyag áthull, míg a durvább anyag a (kl) középnyíláshoz jut, honnan az újból való fölapritás céljából ismét a golyókamarába hull •vissza. A szita lyukain áthulló finom anyag az (i) szitának megfelelően vezetett (n)
