45544. lajstromszámú szabadalom • Dobos malom közös dobbá egyesített őrlőterekkel

•szállító bádogra hull és ezen az (o) nyílásokhoz megy, mely az anyagot a finom őrlést végző kamarába vezeti. Ily spirálvonal alakú szitafölületek használatánál az ezeken futó őrlemény a kerülettől a középvonal felé fokozatosan csökkenő sebességgel mozgó szitákon halad, minek megfelelően a sziták áteresztő képessége is megfelelően növekedik. A 4. és 5. ábrán látható szitakamaránál a szitafölület több koncentrikus (p, q, r) gyűrűre van osztva, melyek között a szitált anyag részére koncentrikus (pl, ql, rl) szállítógyűrűk vannak elrendezve. A (p, q, r) gyűrűsziták és (pl, ql, rl) szállítógyűrűk által képezett közöknek a szitált anyag elvezetésére oldalt (t) nyílásai vannak. (4., 5. ábra). Hogy az őrleményáram fölszínén gördülő durva és a tökéletlenül szitált anyagot az egyik szitafölületről a másikra átvezethessük, az egyes (pl, ql, rl) szállítógyűrűkben (u) nyílások vannak kiképezve, melyek két szomszédos gyűrűszita között a kapcsolatot létesíti. Eme pontokon (v) lapátoló bádogok vannak alkalmazva, melyek a durva anyagot az egyik gyűrüszitáról lemerík és a másikra átvezetik. Az őrlemény a {w) nyílásokon, melyek a szitadob (k) falában vannak alkalmazva, a szitakamarába jut és a külső (r) gyűrűszitára hull, melynek belső fölületén egyenletes sebességgel mozog. Ekkor a finom anyag lesülyed és megszitálódik úgy, hogy az alatta fekvő (rl) szállítógyűrűre hull, mely az őrleményáram fölszínén mozog, a (v) lapátbádog meri le és vezeti át a (q), gyűrűszitára. A lapátbádog alatt a hátra maradt anyag aronban a szitán mozog tovább, míg azt az utánáramló őrlemény ki nem szorítja és a j következő (v) lapátbádog le nem meri és a j következő szitára át nem szállítja. A leg- j durvább anyag ily módon lassanként a legbelső (p) gyűrűszitára jut, honnan vagy a természetes lejtőssége következtében, vagy egy egyszerű csavar hatása alatt az első őrlőkamarába megy vissza. Ennek a szitakamarának az az előnye, hogy az őrlés nem történik gyorsan, meredek szitafölületeken, -és hogy a szitálás kétszer vagy többször ismétlődik. Ezenkívül a lapátbádogok különleges alkalmazása következtében az őrleményáram fölszínén gördülő anyag fokozatosan kisebb kerületi sebességgel futó szitára megy át, míg a félfinom őrlemény ugyanazon a szitán mozog tovább. A gyűrűsziták koncentrikusan lévén elrendezve, azok sebessége minden ponton ugyanaz marad, de természetesen a sziták csonka kúp alakúak is lehetnek. Ép így lehet az egyes gyűrűsziták között az átv§zető nyílásokat oldalt is alkalmazni úgy, hogy a hasznos szitafölület sehol megszakítva nincs. Ebben az esetben az őrlemény be- és elvezetése oldalt történik. A megszitált őrlemény elvezetése esés biztosítása céljából csonkakúp alakú gyűrűfölületeken is történhetik. A leírt kétféle szitakamarát a dob elvezető végén is lehet alkalmazni, mikor azok egyidejűleg elvezető berendezések gyanánt is szerepelnek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Dobosmalom közös dobbá egyesített őrlőterekkel, melyet egy közfal, illetve szitakamara választ el egymástól, mely az őrlemény t az egyik térből a másikba vezeti át, azáltal jellemezve, hogy a durva anyagot befogadó térben az őrléspontok között, vagyis golyók hatása alatt megy végbe, míg az így előzetesen aprított anyag vonalak között, vagyis rudak segélyével van finom őrlésnek alávetve. 2. Az 1. alatt védett dobosmalom egy foganatosítási alakja, jellemezve egy szitakamara által, melyben egy vagy több spirálvonalalakú, szitafölület, továbbá a megszitált anyagot a közép felé szállító szállítóbádogok vannak elrendezve, melyről a szitált anyag a rúdmalomba hull, míg a szitákon maradt, ugyancsak a közép felé vezetett durva anyag egymás nyíláson újabb fölaprítás céljából a golyósmalomba megy vissza. 3. Az 1. alatt védett dobosmalom egy foganatosítási alakja, jellemezve egy szitakamara által, mely koncentrikus, egymással megfelelően kapcsolt, hengeres