45440. lajstromszámú szabadalom • Önműködő váltóbeállító berendezés közúti vasutakhoz

áramszedőn ezen csúszókontaktusok magasságában két (25, 26) kontaktuslemez van megerősítve. A berendezés működési módja a következő : Tegyük föl, hogy a kocsinak a kitérőben jobbra kell menni: A menetkapcsoló beiktatásánál (27) áramszedőből kiinduló és egyrészt a (33, 34, 13, 15, 35, 9, 36, 37, 38, 5, 39, 21, 40, 41)-en át vissza (27)-be, másrészt pedig (27)-ből (33, 42, 14, 17, 43, 10, 44, 4, 45, 21, 41)-en át vissza (27)-be menő áramkörök záratnak, miáltal a (4, 5) csapok valamely elektromágnesesen működtetett szerkezet útján zárva, a (9, 10) elektromágnesek pedig gerjesztve maradnak mindaddig, míg a kocsivezető a (22) átkapcsolót, hacsak a (21) mutató készülék nem jelzi, hogy a váltónyelvet működtető (8) kar már az előző állásból folyólag a szükséges állásban van, úgy állítja át, hogy a (7) dugattyúrúdra erősített (8) kar a valamely alkalmas módon fölös állásban tartott váltónyelvet kellően elállítja. Mikor ugyanis a kocsi a váltónyelv felé halad, az áramszedőn lévő alsó (26) kontaktuslemez érintkezésbe jön a váltónyelvtől legtávolabbra eső, a sínre erősített alsó (23) kontaktuslemezzel, mire a következő áramkör zárül: a (26) kontaktuslemczből kiindulva a (28, 29) vezetéken át a (22) átkapcsolóba, innen a (30) vezetéken át az (5) csaphoz, ezen át a (20) elektromágneshez és innen (31, 32)-ön át vissza (26)-hoz. Ezen áramkör zárása következtében a sűrített levegő tartályát a dugattyúhenger baloldalával összekötő (3) vezetékbe iktatott (5) csap megnyílik úgy, hogy a sűrített levegő a (6) dugattyút, illetve a (7) dugattyúrudat a (8) karral együtt jobbra mozgatja. Mikor az áramszedő ezen legelső (23) kontaktuslemezt elhagyja, közvetlenül utána az áramszedő (25) kontaktuslemeze érintkezésbe lép a középső, vagyis fölső (24) kontaktussal és az alább jelzett áramkör a következő elrendezés következtében zárul: A (7) rúd mindegyik oldalán egyegy (47, 48) kapcsoló gyűrű van fölékelve, melyek közül a rúd állásához képest az egyik vagy másik érintkezésben áll egy rudat lazán körülfogó helytálló (49), ill. (50) kontaktussal. Ez az áramkör: (46, 51, 48, 50, 52, 53, 54)-en át vissza (25)-be folyik, miáltal (53) elektromágnes gerjesztetik és az átkapcsolóval csuklósan összeköti (55) kétkarú emelőt elrántja úgy, hogy a (22) átkapcsoló állítókarja a kocsivezető által előzőleg beállított jobb állásból az ellentétes, tehát bal állásba jut (1. ábra). Ez azért szükséges, mivel esetünkben a fölös állásban lévő váltónyelvet balra kell állítani, amit tulajdonképen a közvetlenül a váltonyelv előtt lévő alsó (23) kontaktuslemez által zárt áramkör fog lehetővé tenni. Ha az áramszedő a harmadik kontaktushoz ér, a következő áramkör zárul: (26, 28, 29, 22, 56, 4, 57, 19, 58, 32, 26). Ez az áramkör lezárása abban a pillanatban történik, midőn a kocsi a váltónyelvhez ér, azaz a dugattyúból lenyúló rúd ,a váltónyelv baloldalához ért. A fönt jelzett áramkör az állandó áramot megszakítja, a (4) csapot kinyitja és így a szerkezetet működésbe hozza, miáltal a váltóuyelvet fölös állásából baloldalra fölvágja, a kocsinak jobboldali kitérőbe engedve szabad útat. A berendezésnek fölső vezetéknél való alkalmazásánál a (25, 26) kontaktuslemezek a lirán, a három (23, 24, 23) kontaktustömés helyett pedig három melléksodronyrész van elrendezve. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködő váltóállító berendezés közúti vasutakhoz, jellemezve a kocsi alvázára szerelt hengerben sűrített levegő útján működtetett, dugattyúrúdra erősített váltóállítókar által, mely akként jön működésbe, hogy a henger és a sűrített levegő tartálya között lévő vezetékekbe iktatott csapok elektromágneses úton vezényeltetnek. 2. Az 1. alatt igényelt váltóállítóberendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a (7) dugattyúrúd mindegyik oldalán egy-egy, (9, 10) elektromágnesek fegyverzetét képező (11, 12) keresztvas, valamint egy-két karú emelő egyik karjával kapcsolódó (13, 14) kampó van föl-