45358. lajstromszámú szabadalom • Eljárás casein előállítására

_ 2 — hevítettük — oly anyaggal, pl. kalciumsó- | val keverjük, mely a casein ama tulajdonságát, hogy az oltóanyag hatása alatt megalvad, fokozza, ezután pedig a föntebb jelzett anyagok, timsó stb. jelenlétében a kellő mennyiségű oltóanyag fermentumhatásának tesszük ki. A jelzett anyagot az oltóanyag hozzákeverése előtt, közben vagy után adhatjuk a tejhez. Amint az alvadék keletkezik, a tömeget állandóan keverjük, először fölhevítjük és azután lehűtjük, a keverést pedig addig folytatjuk, míg a szemcsés casein elég száraznak nem látszik és azt a tulajdonságát, hogy összecsomósodik, el nem veszti. A tejhez keverendő kalciumsó mennyisége elsősorban a tej minőségétől és főleg attól függ, hogy az alkalmazott, lefölözött tej csak 35° C-ra, vagy a pasteurözési hőmérsékletre, vagy ennél magasabb hőmérsékletre volt-e fölhevítve. Ha a tej minősége olyan, hogy az oltóanyaggal szemben Való érzékenységének fokozására pótlékot nem igényel, a kalciumsók stb. hozzákeverése el is maradhat. A következőkben eljárásunk egy foganatosítási alakját közöljük példaképen, de megjegyezzük, hogy találmányunk koránt sincs erre korlátozva. A 30—32° C-ra fölhevített, lefölözött tejet kevés vízben oldott chlórkalciummal keverjük úgy, hogy 1000 rész lefölözött tejre 0.5 rész só essen. Most már a tejhez annyi oltófermentumot adunk, hogy az 5 perc alatt megalvadjon. Abban a pillanatban, melyben az alvadás első jelei észlelhetők, a tejet keverőbe rendezés segélyével erélyesen keverni kezdjük és mikor a casein finoman eloszlott, 1000 rész tejhez 1 rész vízben oldott ammoniumtimsót adunk, az egészet keverés közben fölhevítjük, míg 5—10 perc alatt a hőmérséklet fokozatosan 52° C-ra nem emelkedett, mikor a tömeget folytonos keverés közben tetszőleges ismert módon 15° C-ra hűtjük le. A timsót az alvasztófermentum hozzákeverése előtt vagy közben és nemcsak mint leírtuk ezután adhatjuk a tejhez. A caseint a savótól szűrés vagy centrifugálás által választjuk el és kimossuk és az első esetben sajtoljuk és a keletkezett pogácsát mindkét esetben föltörjük és ha szükséges, fölmelegítés közben levegőáramban megszárítjuk. Az ekként előállított casein közömbös. Ha alkálikussá kell azt tenni, a kisajtolt vagy centrifugált caseint teljes megszárítása előtt kevés alkálit tartalmazó oldattal, pl. gyönge nátriumbicarbonát-oldattal megnedvesítjük és azután ugyanúgy dolgozzuk föl tovább, mint ahogy azt közömbös casein esetére leírtuk. A hozzákevert alkali mennyisége attól függ, mily célra akarjuk a caseint használni. Ha csak azt kívánjuk, hogy az alkálicasein vízben oldható legyen, száraz caseinre számítva 3—5% nátriumbicarbonátot adunk hozzá. Ha savanyú caseint kívánunk előállítani, két különböző módon lehet eljárni. A kimosott, de meg nem szárított közömbös caseint megfelelő savval nedvesítjük meg, még pedig oly kis mennyiségben alkalmazzuk, hogy a nyert terménynek épen a kivánt savanyú jellege legyen, azután pedig a megnedvesített caseint akként dolgozzuk föl tovább, mint azt közömbös casein esetére leírtuk. Ebben az esetben a savó savmentes marad. Lehet azonban a savat magát az oltófermentum helyett a tej megalvasztására használni, vagy pedig a tejet spontán módon, tejsavas erjesztés által megalvasztani, a caseint mindezekben az esetekben akként dolgozzuk föl, mint ahogy azt föntebb közömbös casein esetére leírtuk. Ekkor a savó is savanyú fog lenni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás casein előállítására, azáltal jellemezve, hogy a tejhez — ha ez szükséges — oly anyagot keverünk, mely a megalvadásra való hajlandóságát fokozza, azután pedig valamely oltófermentumot és ennek hozzáadása előtt, közben, vagy után oly anyagot keverünk, mely a megalvadt caseint zsugorítja, a megalvadás föllépte után pedig az egészet gyorsan keverjük, míg a casein finoman el nem oszlik, végül pedig az egészet folytonos keverés közben fölhevítjük, azután ismét