45342. lajstromszámú szabadalom • Készülék hajók részére a hajók által megtett útnak önműködő lerajzolására

gatja, illetőleg ezen irányban megtartja. Ezen készülék egy asztalból áll (15. és 16. ábra), melynek (53) asztallapja alatt az (52) továbbítókerék van alkalmazva, melynek elfordulása a megtett útnak felel meg. Az (53) asztallap alatt van továbbá a már leírt (38) tárcsa alkalmazva, mely a hajónak valódi irányát vagyis az iránytű eltérésének kiigazításait is megadja. A (38) tárcsa a közepén a fogazott (54) koszorúval van ellátva, mely az (55) kerék segélyével a forgást az (56) tengelyre viszi át, melyen az (57) irányító görgő ül. Az asztal fölött egy (58) tartóra az (59) szorítógörgő van ágyazva, mely az (57) irányító görgővel érintkezik. Ugyancsak az (58) tartóra van a (60) kar is ágyazva, mely a {61) írógörgőt hordja. Utóbbi az (52) kerékre támaszkodik és a (62) festékelő hengerrel is érintkezik. A papiroslap, melyre az út felrajzolandó, az asztallapon fekszik és az (57, 59) görgők, valamint az (52) kerék és (61) görgők között halad át. Ügyelni kell arra, hogy a rajzolás megkezdésénél a hajó állásának megfelelő és a papirosra tölviendő pont az (51) görgő és (52) kerék érintkezési pontjával összeessék. A készüléknek működése könnyen megérthető. Föltéve, hogy a hajó irányát nem változtatják, akkor a (38) tárcsa és az (57, 59) görgők nem mozdulnak el. Egyedül csak az (52) továbbítókerék működik, mely a papirost előre mozgatja, mely papiroson a (61) görgő vonalat rajzol, miközben a papiros az (57, 59) görgők között tovacsúszik. Ha a hajó irányt változtat, akkor a (38) tárcsa elfordul, minek következtében az (57) görgő is elforgattatik, mely a fölső (59) szorítógörgővel együtt a papirosívnek a (61) görgővel való érintkezési pontja körüli elforgatását idézi elő. A kerekeknek, görgőknek átmérője és egymástóli helyzete úgy van megállapítva, hogy az ívnek szögelfordulása azon szögnek felel meg, melylyel a hajó eredeti irányából az új irányba átment. Egy óramű meghatározott időközökben a hajó útját jelölő vonalra ponto-i kat vagy vonalkákat rak föl, melyek az időt adják meg. A leírt készülék a legtöbb esetben elegendő arra, hogy az utat a kívánt pontossággal lerajzolja, így pl. ha oly hajókról van szó, melyek hosszú utakat állandó sebességgel tesznek meg. Ennek következtében csakis a (38) tárcsának elfordulását kell olyképen helyesbíteni, amint ezt a hajó útjában a mágneses deklináció változása megkívánja. A tenger áramlatai és a szél által előidézett eltérítések rendszerint igen csekély jelentőségűek, azonban ezek is helyesbíthetők olyképen, hogy a diagrammot helyesbítjük, mely célból gyakran elegendő, ha a diagrammot egyszerűen a megfelelő szöggel elforgatjuk, vagy ha az (52) kereket működtető áttételi elemek között az áttételi viszonyt megfelelően megváltoztatjuk. Ha oly hajókról van szó, melyek gyakorlatoznak, vagy tekervényes utakat tesznek meg, amikor is az irányt és sebességet gyakran változtatni kell, akkor ajánlatos, hogy úgy a sebességváltozás által föllépő tehetetlenségi hatást, valamint a kormánynak ellenállásváltozásait tekintetbe vegyük, dacára annak, hogy ezeknek hatásai csak igen csekély jelentőséggel bírnak. A hajó sebességváltozásainál a hajó tehetetlenségéből keletkező hibák kiküszöbölésére az alant leírt szerkezet szolgál. Ezen szerkezet a mellékelt rajznak 20. és 21. ábráján oly hajón van alkalmazva, melynek csak egy gépe van. Több gép esetén mindegyik gépnél ugyanilyen szerkezetet alkalmazunk, ha csak az egyes gépek hajtótengelyei nincsenek egymással kényszerkapcsolatban és ennek következtében együtt forognak. A propellertengelyt a (115) fogaskerék egy (116) tengellyel köti össze és aszerint, amint ezen tengely jobbra vagy balra forog az (A) vagy (A1

) készülék jön működésbe, mivel az egyik irányú forgásnál az egyik, a másik irányú forgásnál a másik készülék ki van kapcsolva. Az egyik vagy másik készüléknek forgatása által a (117) rúgó megfeszül, melynek egyik vége a (116)