45266. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állandó hosszú fényívek előállítására és ezeknek alkalmazására gázreakciókhoz

0 Megjelent 1909. évi május hó 28-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 45266. szám. VII/i. OSZTÁLY. Eljárás állandó hosszú fényívek előállítására és ezeknek alkalmazására gázreakciókhoz. BADISCHE ANILIN- & SODAFABBIK B/M

LUDWIGSHAFENBEN. A bejelentés napja 1908 szeptember hó 28-ika. Elsőbbsége 1905 június hó 23-ika. A találmány módot nyújt, különösen gázr r eakciók foganatosításához, rendkívül hosszú, állandóan égő fémíveknek előállítására már aránylag csekély feszültségek használatával. Erre a célra pl. az (A, B) cső belsejében ennek (A) vége közelében szigetelve megerősített elektródát valamely erős áramforrás egyik sarkával, az elektródát körülvevő csövet pedig annak másik sarkával kötjük össze és közöttük eleinte egészen rövid fényívet állítunk elő, egyidejűleg' pedig (A) felől célszerűen örvénylő mozgásban vala^ mely gázt vezetünk a belső elektróda menr tén a csövön keresztül. Ilyen, körülmények között, mihelyt a jelenség állandóvá vált, a cső fala mentén előrehaladó gázok megakadályozzák a kisülést a belső elektródáival szomszédos csőfalak felé és a kisülést akképen befolyásolják, hogy a cső belsejében állandóan égő fényív képződik, mely csak a belső elektródától igen tetemes tár vol ságban éri el a második elektróda gyanánt szolgáló csőfalat. Ezen fényív például már néhány ezer Volt feszültségnél könnyen három és még több méternyi hosz^ szúságot vehet föl és egyetlen egy ilyen fényívben több száz kilow&ttnyi energiát juttathatunk érvénybe. Ahelyett, hogy magát a csövet, melyet általánosságban vasból készíthetünk, használnék elektrjóda gyanánt a fényív végét külön hűthető ellenelektródára helyezhetjük át, mely a cső belsejében körülbelüli annak (B) vége közeiéiben van elrendezve. Ebben az esetben a cső csak átmenetileg az ív meggyújtásánál szolgál elektróda gyanánt és ezt a szerepét egészen meg i® szüntethetjük, tehát például nem vezető anyagból való csövet használhatunk, ha megfelelő módon (például ellenelektr[ódár nak az elektródához való közelítése vagy vezetőnek a belső csőfal mentén való elrendezése útján stb.) gondoskodunk a lángív meggyújtásáról és kifejlesztéséről. Ennél a foganatosítási alaknál a gázokat kisebb sebességgel vezethetjük a csövön kereszt tül, mint az előbb ismertetett foganatosítási alaknál. Esetleg mindkét foganatosítási alaknál elegendő lehet már a lángív melege által létesített természetes huzat is, mellyel a gázok beszívatnak. A legnagyobb hosszúsággal ^és állandód sággal bírnak az ismertetett fényívek minden esetre akkor, ha a gázokat csavaralakú mozgásban, tehát örvény alakjában, vezetjük a csőfal mentén végig, amennyi-