45165. lajstromszámú szabadalom • Csőrúgós hőmérő

Megjelent 19<>9, évi májns hó 22-én MAGY. ffe^ KIH. SZABADALMI MM HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 45165. szám. VII/d. OSZTÁLY. Csőrúgós hőmérő. FOURNIER JÓZSEF BARBE MÉRNÖK PÁRISBAN. A bejelentés napja 1906 március hó 10-ike. Jelen találmány tárgya oly hőmérő, melynél telített gőzöknek a hőmérsék változásai által előidézett kiterjeszkedését vagy összehúzódását valamely folyadék egy csőrúgóra viszi át. A találmány tárgyának néhány kiviteli alakját amellékelt rajz tünteti föl, melyen az 1. ábra a hőmérő készülék alapelvét, a 2. és B. ábra folyadéktartány két foganatosítását, a 4. ábra egy számlapos hőmérő nézetét, 5. ábra pedig egy regisztráló hőmérő nézetét mutatja. A találmány lényegs abban áll, hogy az (a) csőrúgó (1. ábra), a belső térfogat csökkentése céljából, homokkal, ólommal, vagy általában olyan anyaggal van részben kitöltve, mely sokkal kisebb mértékben terjeszkedik ki, mint a csőrúgóban szintén jelenlévő (h) nyomásközvetítő folyadék úgy, hogy lényegileg tiszta nyomásátvitel van biztosítva. Hogy a nyomást kifejtő, könnyen pártoló (g) folyadék a (d) összekötőcsőbe ne juthasson, ez utóbbinak vége az (f) folyadéktartány közepéig ér és amellett ezen tartány a (h) közvetítő folyadéknak olyan mennyiségót tartalmazza, hogy a (d) cső torkolatát ezen folyadék mindig elfödje, bármilyen legyen is az (f) tartány helyzete és hőmérséke. Mivel ilymódon a (g) folyadék, melyből a hőmérő használata alkalmával a telített gőzök képződnek, nem hatolhat be a (h) közvetítő folyadékkal töltött (d) csőbe, a két folyadék keveredése meg van akadályozva úgy, hogy a telített gőzök csak a közvetítő folyadék fölszínére hatnak, hanem a nyomás a jelzett módon tovább terjed. Ha az (a) csövet amennyire csak lehetséges, homokkal vagy más hasonló anyaggal töltjük meg, akkor ezen anyag részecskéi között mindig elég hely marad a közvetítő folyadék számára. Ha pedig az (a) csőbe olvasztott ólmot öntünk, akkor a cső és az ólom összehúzódása következtében kis hézagok maradnak, melyek elegendők arra, hogy a közvetítő folyadék a nyomást a csőfalakra átvihesse. Az (a) cső egyik végébe (b) záródugó van forrasztva és ezen dugón egy kis (c) cső van átvezetve, mely a (h) közvetítő folyadéknak a csőrendszerbe való öntése után léghatlanul elzáratik. Az (a) cső másik végét az (e) dugó zárja el, melyben a kis átmérőjű, hosszú és hajlékony (d) összekötő halad át. Ez utóbbi viszont az 1— 3. ábrákon föltüntetett folyadéktartányok valamelyikében végződik. A folyadéktartány egy (f) csőből (1. ábra)