45139. lajstromszámú szabadalom • Gép regiszterszalagok lyukasztására

- 4 —végével van összekötve. Az (58) taggal két kar van összekötve, melyek közül az egyiket, —- amelyik hátrafelé nyúlik — a (05) rúgó fölfelé húzza, míg a másik a (62) pecket tartja, mely a (64) kilincs (63) hasíté kában játszik. A 1(64) kilincs a (12) kilincs (60) forgáspontján van ágyazva, és lefelé nyúló derékszög alatt meghajlított (67) orra a (42) fogasrudtartó végén lévő (57) ütközőorrhoz támaszkodik. A (64) kilincs alsó végébe továbbá egy gyönge (66) visszahúzórúgló kapaszkodik (10. ábra). Ha a részek a 9. ábrán rajzolt nyugalmi helyzetet foglalják el, akkor a (12) kilincset a (65) rúgó a (7) egységkerékkel kapcsolatban tartja és egyidejűleg a rúgó a (62) pecket a (63) hasíték végére húzza, mimellett a (12) kilincs és a (64) kilincs között a kölcsönös mozgást megakadás lyozza. A fogasrúdtartó oly helyzetben függ az (53) emeltyűn, hogy az egységfogasrúd az egységkerékkel kapcsolaton kívül áll. Ha már most a csákozók egyike előretolatik és ezáltal a (19) rúd föleineltetik és a hozaája tartozó (13) mérőlemez beiktattatik, akkor az (50) kar közvetítésével a (34) tengelyről az (51) tag és az (52) emeltyű Isiegélyével az (53) emeltyű vége fölemeltetik. Minthogy az (53) emeltyű fej© laí (61) tag és a (64) kilincs által fogvatartatik, ennélfogva ez a fej forgás-' pont gyanánt szclgál, az (54) ütk-izőo T I fölemeltetik és a (65) lemiezrúgóba ütközik. Ez a rúgó akképen állíttatik be, hogy az egységfogasrúd az egyságfogaskerékbe épen teljesen bekapasikodott, ^amikor az ütközés történik. A (42) fogasrúdtartónak e fölfelé való mozgása által az (57) orra (64) kilincs alsó végén lévő (67) orrtól eltávolíttatik és minthogy az, (53) emeltyű (54) forgáspontja az (55) lemezrúgőba való ütközése által most már rögzíttetett, ennélfogva az (53) emeltyűnek erre következő folytatólagos fölfelé való mozgásánál az (53),, emeltyű (58) fejvége lefelé teng és ezáltal.(12) kilincs a (65) rúgó húzásóval ellentétesen az egységfogaskerékből kiemeltetik. Mihelyt a (19) átvivőrúd ismét fölfelé leng a (65) rúgó a (12) kilincs farkvégét ismét fölhúzza és ezáltal a kilincset beiktatja. Egyidejűleg a rúgó a (42) fogasrúdtartót az (55) ütközőhöz nyomva tartja. Mihelyt azonban a kilincs beiktattatott, az (53) emeltyű forgáspontja ismét az (58) fejre helyeződik át és ezáltal a (42) fogasrúdtartó ismét lefelé lengettatik, miáláltal az egyséigfogasrúd kiiktattatik. Amennyire ezek a mozgások figyelembe jönnek, a (64) kilincs és a (61) tag mereven lehet egymással összekötve vagy egy darabból állhat. Ha azonban egy sor lyukasztásának befejezése után az összes részek zérushelyzetükbe visszavezet^ndők, akkor egyidejűleg úgy az egységfogasrudat, mint a kilincset is az' egységkerékből ki kell iktatni, amit a (63) hasíték tesz lehetővé. E célra egy (74) emeltyű van elrendezve, melynek szabad vége a (61) tag farkára támaszkodik és melynek másik vége a (75) tag által egy, a (77) tengelyen lévő karral van összekötve. A (77) tengely ezenkívül egy másik (78) karral van ellátva, mely (a (79) nyomóléghenger dugattyújával van összekötve. Hogy a (7) egységfogaskerék a szabaddátétel alkalmával tovább ne mozogjon, még egy (80) kilincs (9. ábra) van elrendezve, mely az egységfogaskerék küllőibe kapaszkodik, amikor a (81) rúgó (9. és 11. ábra) hatá-1 sát követheti. Az (53) emeltyűn ezenkívül a (82) vonórúd van elrendezve, mely a (80) kilincs (83) karja alá (kapaszkodik, amikor az (53) emeltyű fölemelkedik, hogy az egységfogasrúd beiktattassék. Hogy a (12) kilincsnek az egyságfogaskerékbe való bekapaszkodását pontosan beállíthassuk, a 12. ábrán föltüntetett berendezés van elrendezve, mely berendezésnek a többi részekkel való összefüggése a 9. ábrán látható. A gép keretén a (69) csúszócsapágy van beállíthatóan elrendezve, melynek mellső oldala nonrusibeosztással bír, mely beosztás az egyséigkerék kerületén lévő (72) beosztásoknak felel meg. A csúszócsapágyba a (68) ék van (70) állítócsavaranyák segélyével beszorítva, mely csavaranyák egy helytálló ;(71) kiugrást