45100. lajstromszámú szabadalom • Berendezés mely lehetővé teszi az egyszerű és kettős működésű szivattyúknak magasabb hőmérsékletű vízzel való működését

Megjelent 1909. évi május lió 15-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL //fo SZABADALMI LEI RAS 45100. szárú. XXI/c. OSZTÁLY­Berendezés, mely lehetővé teszi az egyszerű és kettős működésű szivattyúknak magasabb hőmérsékletű vízzel való működését. CAILLE CHARLES MÉRNÖK LE PERREUXBEN. A bejelentés napja 1908 julius hó 25-ike. Jelen találmány tárgya egyszerű és ket­tős működésű szivattyúkra alkalmazandó olyan berendezésre vonatkozik, mely bizto­sítja azoknak magasabb hőmérsékletű víz­zel való működését. A mellékelt rajzon a találmány tárgya példaképen két foganatosítás! alakban van föltüntetve. Az 1. ábra egy kettős működésű, vízszin­tes szivattyúnak hosszmetszete, mely el van látva a találmány szerinti berendezéssel. Az (a) kamara fogja föl a folyadékot, mely a rajzon nem ábrázolt és a szivattyú testén alkalmazott tartályból jön. Szívásnál a behatoló folyadék fölemeli az egyszerű visszacsapó szelepek gyanánt kiképezett (b) és (c) szelepeket, amelyeknek emelkedését a (d) és (e) ütközők határolják és amelyek a visszaömlésnél saját súlyuknál fogva zá­ródnak. A szivókamara, mely a tulajdon­képeni szivattyútestet képezi, áll az (f) hen­gerből, melyben a (g) dugattyú működik és a két (h) és (i) rekeszből, melyeket a (k) válaszfal választ el egymástól. Ezen reke­szek (m) fal révén vannak elválasztva az (11) visszaömlési kamarától, míg a vissza­ömlési szelepeket a két (o) és (p) rúgós szelep képezi, melyek fölváltva nyitódnak és záródnak, aszerint, amint a dugattyú az egyik vagy másik irányban mozog. A két (h) és (i) rekesz mindegyikének fölső részén van alkalmazva azon különleges berendezés, mely a jelen bejelentés tárgyát teszi. A (q) összekötő csőre, mely mindegyik (h) és (i) kamarából kiágazik, rá van sze­relve a három (1, 2, 3) szakaszból álló ka­mara. A fölső (3) szakasz, pl. az (5) részben j elrendezett (4) csövek révén, a külső leve­| gővel közlekedik. A (3) szakasz a közbeeső } (2) szakasszal a (6) egyensúlyozott szelep j révén áll összeköttetésben, mely kívülről | befelé záródik. A (2) és (1) szakasz közti összeköttetést létesítő (t) hüvelyben (y) a fölső ülőkéjét képezi az (s) aszónak, melynek alsó (r) ülő­kéje gyanánt az (x) nyílásokkal ellátott azon kerek rész szolgál, mely a (q) csőnek kari­mája és (t) hüvely között van föntartva. Az (s) uszó hosszfalazatában (u) vájatok vannak elrendezve, azonfölül az uszó ten­gelyirányú (v) kapilláris csővel van ellátva. Az (y) ülőke valamelyest följebb van elren­dezve, mint a visszafolyási (o) és (p) sze­lepek. A tartályból jövő víz megtölti az (i) és (h) szakaszokat. Ezen szakaszok fölső fölü-

Next

/
Thumbnails
Contents