45100. lajstromszámú szabadalom • Berendezés mely lehetővé teszi az egyszerű és kettős működésű szivattyúknak magasabb hőmérsékletű vízzel való működését

lete a (q) cső révén, mely belül egészen az (a) uszó alsó részéig emelkedik, továbbá az (s) úszónak (u) vájatain és ugyanezen úszónak (v) kapilláris vezetékén át összeköttetésben van a (2) szakasszal, mely a maga részéről, ha a (6) szelep nyitva van, a szabad levegővel közlekedik. A keletkezett gőzök az (u) vájatokon és (v) vezetéken át eltávoznak és legnagyobb részükben a (2) szakasz falain, mely kívülről hűthető, kondenzálódnak. A levegő és a gáz, egy szóval valamennyi nem kondenzált rész esetleges kifolyást talál a (3) szakaszon és (4) csöveken át. Az (1) és (h) kamarák ennek folytán kizárólag meleg vízzel telnek meg és az (s) úszó, a víz által fölemelve, részben elzárja a (2) és (3) szakaszok közti összeköttetést, amennyiben fölső (y) ülőkéjén helyezkedik el, miután már a gőz és a levegő teljesen kiüríttetett. A szivattyúnak a (2) és (3) szakaszokkal, továbbá a szabad levegővel való közlekedése ekkor csak a (v) kapilláris cső útján lehetséges. A visszaszorításnál a megfelelő (p) vagy (o) visszafolyási szelep nyílik. A visszaszorítás egész ideje alatt az (s) úszó megmarad fölső (y) ülőkéjén; azonban saját súlyánál fogva azonnal visszaesik alsó ülőkéjére, mihely a dugattyú nyomása megszűnt működni. Az a csekély mennyiségű vízgőz, mely a szivattyú testében visszamaradhatott, visszaszoríttatik a (v) kapilláris csövön át. Mindenesetre kis mennyiségű víz is elragadtatik ezen visszaömlésnél; de a (2) szakasz akképen van méretezve, hogy ezen víz sohasem tölti meg és ennek folytán teljesen vissza vezettetik a következő szívásnál. Amikor ezen új szívás végbemegy, akkor, ha a vízgőzök teljesen kiüríttettek a szivattyú testéből, olyan szívóhatás jön létre, mely zárja a (6) szelepet, ennek folytán részleges ritkítás létesül és a megfelelő (c) vagy (b) szelep azon terhelés folytán, mely nagyobb annál, mint amely a tápláló tartálytól származik, fölnyílik. A szivattyú test tehát nagyon gyorsan megtelik. A (6) szelepnek záródása (mely szelep a nem kondenzált gőzök kiürítése és a gőzök legnagyobb részének ezen szelep alatt való kondenzálása után záródik) azzal a hatással bír, hogy a szivattyút akképen működteti, hogy az a külső levegővel való érintkezéstől el van zárva és amelynél így a (2) szakaszban aránylagos légritkítás keletkezik, amely a vízbeszívást megkönuyíti. A 2. ábra a találmány tárgyának alkalmazását kettős működésű függélyes szivatytyúnál mutatja. A (q) csövek egyike (amelyre az (1, 2, 3) szakaszokkal ellátott, az előbbi példában föliüntetett berendezéssel teljesen hasonló berendezés van fölszerelve) közvetlenül közlekedik a (h) fölső szívókamarával. A másik, jobboldali (q) cső a szivattyú testében elrendezett (z) csatorna révén az alsó (i) kamarával közlekedik, melybe (w) nyílások torkollanak. Ahelyett, hogy a három (1, 2, 3) szakasszal ellátott berendezés mindegyikének (3) szakasza torkollanék közvetlenül a szabad levegőbe, lehet ezen szakaszokat egy csővezeték útján a hideg víztartállyal összekötni, amikor is a szivattyún elszálló összes pára ismét visszatér ezen tartályba. SZABADALMI IGÉNY. Berendezés egyszerű vagy kettős működésű szivattyúk számára, mely lehetővé teszi azoknak magasabb hőmérsékletű vízzel való működését, mely áll három szakaszszal bíró közlekedő kamarából, melynek szakaszai a szívószekrény fölső része és a külső levegő között vannak elhelyezve, mimellett a fölső (3) szakasz rendesen a külső levegővel közlekedik és (6) egyensúlyozott szelep révén összeköttetésben áll a középső (2) szakasszal, míg ezen ntóbbi szakasz és az alsó (1) szakasz közti összeköttetés, mely rendesen nyitva van, a visszaömlésnél részben záratik a (v) kapilláris csővel ellátott (s) úszó által úgy, hogy a tovaragadott párák a közbeeső (2) szakaszban kondenzálódnak vagy esetleg részben a szabad levegőbe elszállnak, az esetleg elragadott víz pedig visszamarad az említett közbeeső szakaszban, hogy azután visszaszí-