45042. lajstromszámú szabadalom • Szalagos fék, ill. tengelykötés részleges vagy teljes önfeszítéssel
és (f) emelőkhöz vannak erős !tve és a (b) dob belső fölületéhez támaszkodnak. Ha a fékszalag a (b) dobhoz támaszdik es ez az óramutató haladásának irányárban forog, a mindig fönnálló kezdeti súrlódás hatása folytán rögtön önzárás létesül, mely tetszőleges forgató nyomaték kiegyensúlyozására elegendő. A határt az anyag szilárdsága szabja meg. Az eközben összenyomott fékszalag még jobban a dobhoz fekszik. Egyenetlen kihajlásokat, azaz a szalagban kidudorodások keletkezését azr által akadályozzuk meg, hogy a szalagot a dobhoz kezdettől fogva lehetőleg egyenletesen hozzáfektetjük és lehetőleg egyenletes anyagot alkalmazunk. Ha ezt a zárószerkezetet tengelykötés gyanánt alkalmazzuk, a szabad centrifugális erőket természetesen ki kell egyensúlyozni. Ezen célból az (o) súlyok az (n) rudakon az emelők egyoldalú tömegével ellenkező irányban vannak elrendezve. A kétoldalt elrendezett emelőáttéte leknél | egyenletes elmozgást kell biztosítani, to- j vábbá egyoldalas súlyhatásokat ki kell kü- i szöbölni. Ezen célból az emelőáttételeket j a (p) párhuzamos forgattyúk útján egymással összekapcsoljuk és együttes elmozr gásukat biztosítjuk. Ezen párhuzamos for- ; gattyúszerkezet egyik hatása odairányul, j hogy az (e) emelőket, azaz a teljes beren- i dezést egyenlő szögben való kilengések ! végzésére kényszeríti. Ezáltal a fékszalag1 ! egyenletes szétterpesztését érjük el. Ezenfölül a (p) forgattyúszerkezet a berendezést is egyensúlyban tartja azáltal, hogy a jobboldalt lévő differenciális emelőszerkezetnek a forgattyúszerkezetre kifejtett har tása a baloldali emelők ugyanakkora har tása által kiegyenlíttetik. A forgattyúíszerkezettel a zárómű számára egyszeírű j bekapcsolószerkezet is van összekötve; a j berendezés teljesen önműködő, miért is ezen szerkezettel csak a fékszalag és a fékkoszorú között kell az érintkezést létrethozni. A kapcsolószerkezet a (q) fogantyú által a (d) korong agyán elforgatható és az (r) résvezetékben rögzíthető (s) gyűHL-ből áll, melynek villásan kiképezett toldatai a (p) rudakat körülfogják. A bekapr csolásnál a gyűrű a fékszalagot a közben iktatott (t) rugók segélyével rugalmasán a fékkoszorúhoz fekteti. A kikapcsolásnál a íékszalag az (s) gyűrű toldatainak az (u) ütközőkbe való ütközése által a gyűrűvel együtt elmozigattatik. A párhuzamos for-J gattyúmű beiktatása által a fékszalagnak a koszorúról való leemelése is teljesen | egyenletessé válik. < A leírt szerkezet különösen erőgépek kapcsolására igen célszerűen alkalmazható. Ily kapcsolásokat tudvalevőleg akkor kell használni, amikor egy állandóan forgó főgéphez üzemközben nagyobb erőszükséglet esetében segédgépet kell kapcsolni. Erre a célra a leírt' szerkezetet közvetlenül alkalmazhatjuk; emellett a kapcsolandó testek egyike-, például a dob a főgéppel, a másik rész,, ez esetben a szalagfék pedig a segédgéppel van összekötve. Az összeköttetést oly módon eszközöljük, hogy a gépek forgási iránya a fék lazításának megfelelő iránnyal azonos legyen. A szerkezet ezen alkalmazásánál arra is alkalmas, hogy a gépek (a fő- és a segédgép) sebességében föllépő ingadozásokat kiegyenlítse. Ha a fékdob a fék, illetve kapcsolás lazítási értelmében mozog, a lazítás mértéke általánosságban annál na,gyobb lesz, minél gyorsabban forog a fékdob, minthogy ekkor a fékszalag a fékkorongtól nagyobb mértékben távolodik el. Minthogy itt oly erőgépek kapcsolásáról van szó, melyeknek fordulatszámát a sebességszabályozó és a lendítőkerék üzem közben már kezdettől fogva lehetőleg egyenletessé teszik, a segédgép sebessége is lassankint megközelíti a főgép sebessár gét, azai a két gép sebessége között fönnálló különbség fokozatosan -f-0-ig csökken. A gyönge rúgónyomás alatt álló fékszalag tehát a fékkoszorúhoz mindjobban közeledik, azaz bekapcsoló helyzetébe mindig pontosabban álljon be. Ha a fékszalag a koszorút elérte, ettől a. pillanattól kezdve a segédgép előresietésénél a már kellő helyzetében lévő fék meghúzatik. A segédgép önműködő kapcsolása tehát úgy annak