45042. lajstromszámú szabadalom • Szalagos fék, ill. tengelykötés részleges vagy teljes önfeszítéssel

először való megindításánál, mint az egész ! berendezés stationer állapotában föllépő j zavaroknál, lökés nélkül megy végbe. A ! veszteglő állapotban a két gépnek egymáshoz képest való ingadozásai, melyek a forgattyúhajtá&ból folyó különböző egye- ! netlenségekből következnek, a gépekre gyar korolt minden visszahatás nélkül tökéletesen kiegyenlíttetnek. A 3. és 4. ábrán föltüntetett kiviteli alak, eltekintve attól, hogy itt a fékszalag három részre oszlik, az előbbitől csak abban tér el, hogy az eredő emelő viszonyt kisebbre szabtuk, mint azt az önzárás megkövetelné. Ezért záró hatást kifejtő póterőt kell alkalmaznunk, mellyel a létesülő súrlódó zárás arányban áll. Ezeket a póterőket a jelen esetben a (v) nyomórudak létesítik, melyek egyrészt a (w) emelőkkel kapcsolódnak, másrészt az (x) vezetőhüvellyel csuklós kapcsolatban állanak. Ha ez a hüvely, mint az súrlódó kapcsolásoknál ismeretes, a kapcsolás felé tolatik, a (v) rudak a (w) emelőket rugalmasan kifelé tolják és ezáltal a fékszalagot meghúzzák. Ha a rudakat valamivel középállásukon túl rugalmasan kifelé mozgatjuk, önműködő nyílás ellen biztosított helyzetbe kerülnek. Az 5. ábrán föltüntetett «láncolt kapcsolást® minden páratlan számú emelőből álló szerkezetnél alkalmazhatjuk. Ezt az elrendezést. az jellemzi, hogy sorjában minden második vagy általában minden n-edik differenciális emelő folytatólagosan egymáshoz van kapcsolva, ami által a f ékkoszorú kétszeres vagy n-szeres körülövezését érjük. el. Ezáltal minden egyes fékszalagrész a körülfogott ív növelésének mértékében kisebb erőt fejt ki. Az a szerkezeti föladatat, melyet ezen láncolatos kapcsolásnál az egyes fékszalagrészek keresztezése és részben egymás mellé fekvése megkövetel, pl. oly módon oldatik meg, hogy az, egyes fékszalagrészeket szélességüknek megfelelően, csekély mértékben elcsavarjuk úgy, hogy egymás mellett mindenkor szabadon elhaladhatnak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szalagfék teljes vagy részleges önfeszítéssel (differenciális hatással) és a fékszalag részarányos elosztásával, jellemezve két vagy több differenciális emelőszerkezethez kapcsolt, két- vagy többrészű fékszalag által, mely terhelés, illetve a fek meghúzása esetén a fékkoszorú belső fölületéhez fekszik úgy, hogy a meghúzás alkalmával nyomás alá kerül. 2. Az 1. igényben védett szalagféknek páratlan számú emelőcsoporttal bíró foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy sorban minden második vagy általában minden n-edik differenciális emelő a közbeeső fékszalagrészek útján folytatólagosan egymáshoz van kapcsolva, ami által a fékkosziorú kétszeres vagy nszeres körülövezését és a fékező hatás sokszorosát érjük el. 3. Az 1., illetőleg 1. és 2. igényben, védett szalagfék foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a szerkezet egyik része az állandóan forgó főgéphez, másik része pedig a szükséghez képest beiktatandó segédgéphez van kapcsolva oly módon, hogy a fékrészek a nyitási értelemben hajtatnak, oly célból, hogy egyenlő szögsebesség elérésekor a segédgépnek lökésmentes bekapcsolása bizr tcsíttassék. 4. Az 1., illetőleg 1. és 2. igényben védett szalagfék foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy 'a differenciális emelőknek egymáshoz képest való viszonya úgy van megválasztva, hogy az a tökéletes önzárás számára elégtelen, továbbá, hogy minden egyes emelőn záró hatást kifejtő pót erő működik oly célcélból, hogy a szerkezetet fék avagy súrlódási kapcsolás gyanánt használhassuk. (2 rajzlap melléklettel.) >ALLAS HÉ8ZVÉNY 1R8A8ÁG NYOMDÁM EUOAPEÍTF--