44984. lajstromszámú szabadalom • Híd tehermentesítő kábelekkel és láncokkal

nak és miüden kötélszár, ha a súrlódástól eltekintünk, oly feszültséggel bír, mely a kötélvégre fölfüggesztett súllyal egyenlő. A mellékelt rajzban a találmány tárgyának több foganatosítási alakja van föltüntetve. Az 1. ábra a találmánynak fölső egyenes övvel bíró íves hídon való alkalmazását tünteti föl. A szilárdan lehorgonyozott (a) kábelen a {b) függővasak segélyével (c) csigák vannak megerősítve, ahol is a (b) függővasak célszerűen oly hosszúak, hogy a (c) csigák tengelyei körülbelül egy vízszintes síkban feküsznek. Másrészről minden CBiga célszerűen a tartónak (e) csomópontján harántirányban átmenő függélyes síkban fekszik, mely pontjában a tartónak a (d) csigapár van megerősítve. Valamennyi (c és d) csiga köré az (f) kötél van fektetve, mely azonkívül az (i) hídfőn megerősített (h) csigákon megy át és szabad végén a hídfőn belül egy-egy (g) súlyt hord. Világos, hogy az (f) kötél a súrlódástól eltekintve valamennyi pontjában a (g) súlynak megfelelő feszültséggel bír úgy, hogy az (f) kötélnek minden függélyes szára a tartót a (g) súly nagyságával tehermentesíti. Minden csomópontban tehát a tehermentesítés «2 g.» még pedig bármely forgalmi terhelésnél. Az összes függő vasak egyenlő, a feszítő súly nagyságától függő liúzási feszültségnek vannak alávetve. A tehermentesítést ép úgy, mint a főtartó csomópontjaiban, a haránttartóknál is (2. ábra) vagy a hossztartóknál is létesíthetjük egyszerű segédszerkezet közbeiktatásával. Ezáltal nemcsak a főtartó súlyán, hanem a harántirányú szerkezeteken is érhető el megtakarítás. Az 1. és 2. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál a kötél fölváltva a tehermentesítő kábelnek egy-egy és a hídszerkezetnek két-két csigáján akként megy át, hogy részben függélyesen, részben vízszintesen halad. A 3. ábra szerinti elrendezésnél fölül és alul egyenlő számú görgő van elrendezve és a drótkötélnek szárai rézsútosan pld. 45° alatt haladnak. Ezen elrendezés azonban annyiban kedvezőtlenebb az 1. és 2. ábra szerintinél, amennyiben a csigasor nagyobb szerkezeti magasságát és nagyobb feszítő súlyt kiván meg. Továbbá változik ezen esetben a csigasornak hatása a hőmérsékletváltozások és a forgalmi terhelés okozta áthajlás folytán, míg az 1. és 2. ábra szerinti elrendezésnél mindkét körülmény zavarólag egyáltalában nem hat. A 3 ábra szerinti elrendezés azonkívül igen pontos szerelést igényel, míg az 1. és 2. ábra szerinti elrendezésnél durvább szerelési hibák sem változtathatnak a csigasornak helyes működésén. Az l.és 2.ábra szerinti elrendezés tehát minden tekintetben előnyösebb. A függő vasak ennél teljesen el is hagyhatók, ha a fölső csigákat közvetlenül a kábelen erősítjük meg úgy, hogy a feszítő kötelek a függő vasakat teljesen helyettesítik. A csigasor közbeiktatása által a tartó kábel és rácsos tartó közötti távolságnak teljesen önműködő szabályozását érjük el és a szerelésnél időt és fáradságot kimélünk meg, ami főleg szükséghiclaknál bír nagy fontossággal. Hogy a tehermentesítő szerkezet hatását súrlódási ellenállásoktól lehetőleg függetlenítsük, a kötélcsigákat golyós- vagy görgős csapágyakkal szerkesztjük. Hogy továbbá a kötél merevségének befolyását a legkisebb mértékig csökkentsük és lehetőleg kis átmérőjű csigákat alkalmazhassunk, a vonó szerveket nagyobb számú vékonyabb drótkötélből rakhatjuk össze. Amennyiben a súrlódási ellenállások ki nem küszöbölhetők, a tehermentesítendő fölépítményre csak kedvező befolyást gyakorolnak, mivel a forgalomnál, azaz a kritikus pillauatokban, a tehermentesítésnek nagyobbodására törekszenek, míg nyugalmi helyzetben (forgalmon kívül) a tehermentesítésnek csökkenését vonják maguk után. A súrlódási ellenállások tehát csak a kábeleknél és a csigasoroknál lényegtelen terhelési többleteket vonnak maguk után, melyekre már ezen részeknek méretezésénél lehetünk tekintettel. A tehermentesítés nagysága igen külön-