44984. lajstromszámú szabadalom • Híd tehermentesítő kábelekkel és láncokkal

böző lehet. Kiteheti ugyanis az önsúly tört- | részét vagy az egész önsúlyt vagy pedig még a forgalmi terhelésnek kisebb vagy nagyobb részét. A legtöbb esetben a tehermentesítést célszerűen, legfeljebb az összes önsúllyal tesszük majd egyenlővé, hogy a feszültségek a tehermentesített főtartóban ne tétessenek ki oly nagyfokú változásnak. Közönséges függő hidakkal szemben a találmány tárgya igen jelentékeny előnyökkel bír, melyek főleg a kábel és rácsos tartó közötti összeköttetés hosszának önműködő változtatásából adódnak ki. Eltekintve attól, hogy a statikai meghatározottság sokkal könnyebben érhető el, mert nincsenek csuklók a tehermentesített tartóban, a hőmérsékletváltozások, a szerelésnél elkövetett hibák és a lehorgonyzásnak esetleges engedékenysége káros hatást nem gyakorolnak. A tehermentesítő kábeleknek terhelése majdnem változatlan, miért is igen nagy igénybevételek engedhetők meg. A forgalmi terhelés alatti mozgékonyság is sokkal csekélyebb, mivel az áthajlások és kilengések kisebbek. A hőmérsékleti ingadozásoktól való függetlenség lehetővé teszi a tehermentesítő kábelnek ívtartókkal kapcsolatban való használatát, ami a csigasornak közbeiktatása nélkül nem volna lehetséges, mivel számítás alapján kitűnik, hogy már 10°C-nyi hőmérséklet emelkedésnél a kábel vagy lánc hatálytalan és az ívnek egyedül kell a terhelést hordani. A találmány szerinti tehermentesítő ká- • belekkel ellátott hidaknak fő előnye a közönséges függő hidakkal szemben különösen több nyílású hidaknál mutatkozik. Ha ugyanis (») az egyenlő méretű és egyenlő kivitelű nyílásnak a száma, akkor a forgalmi terhelés folytán föllépő vízszintes huzó erő csak egy nyílás megterhelésénél csak *-ed részét teszi az egy nyílással bíró függő híd vízszintes huzó erejének. A merevítő tartóknak hajlító nyomatékai eszerint növekednek és a külerők közelednek ennek folytán a gerendatartók erőihez. A tehermentesítő kábelekkel ellátott fölépítményeknél azonban nagjyobb számú nyílás esetén éppen ellenkezőek a viszonyok, azaz kedvezőbbek, mint egyetlen egy nyílás esetében, mivel a lehorgonyzások, a visszatartó kábelek stb. költségei éppen úgy, mint a közönséges, több nyílású függő hidaknál több nyílásra oszlanak el, míg a tehermentesítő szerkezet hatása most is kedvező, úgy mint ezelőtt. A tehermentesítő kábelekkel ellátott hidak azonban nemcsak több nyílásnál, hanem már egy nyílásnál is gazdasági szempontból előnyösebbek, mint a függő hidak. Míg ugyanis ez utóbbiak csak 200 m. hossztól kezdve versenyezhetnek sikeresen a gerendatartójú hidakkal, addig kábelekkel tehermentesített hidaknál ez már 100 m.-nél vagy még ezen alúl is beköverkezik, aszerint, hogy milyen a főtartók szerkezete, a nyílások száma stb. Egy további nagy előny abban áll, hogy a tehermentesítő szerkezet gyorsan és fáradság nélkül egészen vagy részben hatástalanná tehető, amennyiben az összes feszítő súlyokat vagy pedig csak az egyik hídvégnek feszítő súlyait egyenlőtlen terhelés céljából elég magasra emeljük. Ily módon ugyanis könnyen próbaterheléseket foganatosíthatunk. Ha ugyanis valamely közlekedési terhelés nélkül teljesen tehermentesített hídnak önsúlya egyenlő a közlekedési terheléssel, akkor csak a súlyokat kell teljesen fölemelnünk, hogy a hidat a közlekedési terhelésnek megfelelően megterheljük. Ha a közlekedési teher kisebb az önsúlynál, akkor csak a feszítő súlynak megfelelő részét kell megemelni. A tehermentesítő kábelnek különös előnye gyanánt fölemlítendő még, hogy a feszítő súly mozgásának mértékéből a közlekedési terhelés átvonulásánál minden nehézség nélkül a tartónak áthajlására következtethetünk. Végre megjegyzendő még, hogy a tehermentesítő kábelek sokkal könnyebben cserélhetők ki, mint a függőhíd kábelei, melyeknek az egész föl építményt kell hordaniok. Tehermentesítő kábelekkel ellátott hidaknál a fölépítmény képes önönmagát részben vagy egészen hordani úgy, hogy a. megkívánt kicserélés külön segédszerkeze-